Induro AT313 állvány és PHQ-3 állványfej teszt

Az Induro állványokról első kézből tudok írni. A Mikrosattól csak egy Induro PHQ-3 állványfejet kellett kölcsönkérnem a teszthez, ugyanis egy állványt már évek óta nyúzok. Szóval állvány tekintetében nevezhetjük tartóstesztnek is a mai írást.
 

 

 

 

 

Az Induro állványokból teljes a kínálat, a kicsi könnyen hordozhatóktól kezdve, a hatalmas, középformátumhoz való háromlábúakig mindenféle létezik, a legtöbbjükből 3 és 4 tagú verzió is, ezt a típusszám utolsó számjegye mutatja. Ráadásul minden típusból létezik könnyű, szénszálas változat, az alumínium verziók jelölése AT, a karbonoké CT. Nekem a második legnagyobb alu-állványom van, az AT313-as. Nagy dilemmában voltam a választáskor, hogy ez legyen-e vagy a népszerű Manfrotto 055XPROB, de mikor elmentem a Mikrosatba anno megnézni rögtön meggyőzött. A minősége is és az ára is. Míg egy Manfrotto 055 45 és 50ezer forint között mozog, addig az Induro AT313 35.900 Ft.

 

 

 

 

 

Nagy, masszív, elnyűhetetlen és megbízható, 2-3 évnyi használat után ezt tudom elmondani. Igaz én nem sűrűn túrázom az állványommal, leginkább sosem, 100 méternél messzebb szerintem még nem nagyon vittem, csak kocsival. 😀 De egyébként nem vészesen nehéz, 2,6 kg a súlya (tömege, tudom…) állványfej nélkül. A terhelhetősége 15kg, ez volt a másik ami miatt lebeszéltem magam a Manfrotto 055-ről, ami csak 7kg-ig terhelhető. Szerváltam az Induromra egy 30kg-ig terhelhető gömbfejet, akkora a gömbje majdnem, mint egy teniszlabda és elmondhattam, hogy ágyúval lövök verébre, ugyanis a legnagyobb objektívem egy 70-200/2.8. Viszont gyökerestől megváltozott az állványokról és gömbfejekről alkotott addigi véleményem, és a mai napig imádom a párost. Meg aztán úgy voltam vele, hogy ha már ennyi pénzt áldozok állványra, akkor tartson ki egy életre, és hát ki tudja mit teszek rá később. Erre az Indurora mehetne egy 500-as tele is akár.

 

 

 

 

 

Az AT313-as állvány fej nélkül 175cm magasra húzható ki maximum, betolt középoszloppal 158cm. Erre jön még egy jó 20 centis állványfej, plusz a gépváz magassága, így igencsak két méter körül lesz a keresőnk, ha maxra kihúzzuk az állványt. Nagyon magas, a mellékelt fotón látható, hogy az arcát – a susimelegítőben tesztelni kivonulás miatt – nem vállaló szerző a maga 175 centijével édeskevés, hogy felérje. Van amikor viszont jól jön ez a magasság, nekem már volt ilyen helyzetem a Megyeri híd kellős közepén.

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 

Az Indurok egyik legnagyobb előnye a csavaros láb, ugyanis elég egy negyed esetleg fél fordulatot csavarni az egyébként szigetelt, pormentes, gumírozott gyűrűn, és már könnyedén mozgathatók a tagok. Úgy tudnám leírni, hogy annyit kell rajta tekerni, mint egy moci gázkarján, ami gyakorlatilag csak egy csuklómozdulat. Erre mondta egy ismerősöm, hogy ő utálja a csavaros lábakat, mert sosem tudja melyik irányba kell tekerni. Én meg azt mondom, hogy kb 2-3 használatig tart megszokni, ugyanis az állványt az ember legtöbbször ugyanúgy veszi kezébe, függően attól, hogy jobbkezes vagy balkezes, így beleivódik az irány. Ha mégsem, akkor sincs gond mert ez a negyed vagy fél fordulat miatt elég hamar rá lehet jönni, hogy egy kilazított lábat melyik irányba tekerve lehet visszaszorítani. Az a bizonyos össze-vissza tekergetés akkor fordul elő, ha az emberfia valamiért túllazította a gyűrűt, és az forog minden irányba. Egyszerű a képlet, ne lazítsuk túl. Mikor lazítjuk túl? Ha nem tudjuk összetolni. Előfordul, hogy valami kosz szorul be, ilyenkor vagy forgassuk meg a tagot, vagy húzzuk kijjebb (ha még lehet) és utána vissza tudjuk csúsztatni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Indurok lábai egyébként 3 féle szögben állíthatók, amit a vállon egy kihúzható, fém szabályozóval tudunk beállítani, a váll fogazott, így a limitert minél kijjebb húzzuk, annál magasabban lévő fogba fog beakadni. Ezáltal bármilyen terepen stabilan le tudjuk állítani állványunkat. Ha mégsem elég a stabilitás, az középrúd alján lévő rugós kampóval megoldható, akaszthatunk rá súlyt, akár a fotóstáskát.

 

 

 

 

 

 

 

Találunk még egy állványba rögzített gyűrűt is az Induro vállrészén, erre kiegészítőket aggathatunk, mint pl rádiós kioldót. A lábak teteje szivaccsal van bevonva, ami cipeléskor, főként nagy hidegben jön jól, bár ha teljesen össze van csukva a három láb, az ujjunk nem fér be a középoszlop miatt, vagyis ilyen jellegű cipeléskor az egyik lábat pár centit kijjebb kell hajtani, hogy a szivacsozott részen meg tudjuk fogni. A lábvégek nagy gumipapucsban végződnek, amit lecserélhetünk fém tüskékre, ha olyan terepen dolgozunk. A tüskéket és a mindenféle szereléshez szükséges szerszámokat egy helyes kis zippzáros tütyőben adja a cég, amit felfűzhetünk a szintén mellékelt, jó minőségű, párnázott hordtáska vállszíjára, így mindig velünk lesz.

 

 

 

 

Maga a hordtáska egyébként nem túl nagy, első blikkre azt gondolná az ember, hogy csak az állvány fér bele fej nélkül, de egy nagyobb gömbfejjel simán beletehetjük azt. A 3D fejek már más kérdés, azokból már csak olyat tehetünk bele, aminek a karjai lehajthatók.

 

 

 

 

 

És ezzel el is értünk az Induro PHQ-3 állványfejhez, aminek szintén lehajthatók a karjai, de ne szaladjunk ennyire előre. A cég PHQ fejei valójában nem 3D, hanem 5D fejek, ugyanis 5 tengely mentén lehető őket állítani a szokásos három helyett. A szokásos három tengely ugye a forgatás, az előre-hátra döntés, és a jobbra balra döntés. Ehhez jön még hozzá a PHQ fejek esetében 4. dimenzióként a gyorscseretalp egészének körbeforgathatósága, és a gyorscseretalp síkban eltolása, utóbbival az objektívek nodális pontját tudjuk az állványfej közepére állítani. Ezek a funkciók leginkább panorámafotózáskor jönnek jól, ugyanis nincs olyan szög, amit ne tudnánk az 5 tengely mentén beállítani, és nem csak síkban tudjuk svenkelni a kamerát, hanem körívet leírva is (ld. a videón a cikk végén), továbbá egyenetlen terepen nem kell az állványt vízszinteznünk, elég csak a fejet, mert a talp önmagában is forgatható. A gyorscseretalp síkban eltolásával a 3D-ben fotózók is jól járnak.

 

 

 

 

Szép és jó, de ezzel egy gond van csak: minél több a tengely, annál nehezebb lesz munka közben egy bizonyos, és csakis azon irányba állítani/forgatni/dönteni a kamerát. Nekem legalábbis nehéznek tűnt, ha több tengely is el volt állítva és szerettem volna például picit jobbra svenkelni, akkor legalább két tengelyhez kellett nyúlnom pedig egy irányt akartam csak változtatni. Szerencsére a tengelyek szépen, jól láthatóan be vannak skálázva, így a 0-ra állítás nem okoz különösebb gondot, amit tovább segít az is, hogy az állvány vállán lévő, és a PHQ-3 fejen található vízmértékek száma összesen hat darab! Szóval nem tudom, én annyira megszoktam a gömbfejet, hogy egy ilyen 5D fej szüttyögősnek tűnik, de ízlések és pofonok. Egy tájkép vagy enteriőrfotós simán elképzelhető, hogy ölni tudna egy ilyen precízen beállítható fejért. Merthogy a PHQ-3 mozgása igencsak finom, nagyon pontosan lehet dönteni/billenteni a karokkal, és a forgatások is simán mennek. Egyedül az 5. dimenzió, a gyorscseretalp síkban eltolása működik csak, mint fém a fémen, de ez cirka +/- 2cm-nél nagyobb úton amúgy sem mozog és nem állítgatjuk túl sokat. A fejben egyébként nincs csillapítás, tehát egy nagytele használata esetén vigyázni kell, hogy lazításkor nehogy lebillenjen (ugyanis néhány 3D fejnél a hirtelen mozdulatot kiküszöböli az állványfej, csak lassan lehet őket állítani, elkerülve ezzel a véletlenszerű lebillenést).

 

 

 

A sok állítható, tekergethető tengely miatt azért sikerült találnom olyan beállítást, ahol összeakadtak a csavarok, de azért nem ez a jellemző, a gyártó próbált odafigyelni a tervezésnél arra, hogy ne forduljon elő ilyen túl sűrűn.

 

 

 

 

 

A másik aprócska hiányosság, amit észre vettem a PHQ-3 állványfejen, az a lehajtható karok szorító megoldása. Nagyon praktikus, hogy le tudjuk hajtani, mert így kevesebb helyet foglal, és nem kell tubaformájú tokot hordanunk, mint a Manfrottoé, de a szorító megoldás hajlamos kilazulni (egy széles anyával kell rögzíteni a karokat kinyitáskor), és ekkor a karok elkezdenek kotyogni. Nyilván így is használható marad, nem fog lefittyedni, de ha már a fej annyira precízen forog, zavaró lesz, hogy az azt működtető karnak meg holtjátéka van. Persze egy fél mozdulat kézzel visszaszorítani, de nekem az uszkve 20 perc – fél órás teszt alatt kb. háromszor kellett megtennem.

 

 

 

 

 

Maradt még a gyorscseretalp, mely relatíve vékony és hosszú, azonban a forgathatósága miatt ez praktikus: ha a gépvázra szereljük keresztbe állítjuk, ha objektívgyűrű talpára, akkor hosszában szereljük fel, így mindig teljes felületen felfekszik a gumírozott gyorscseretalpunk. Véletlen kiesés ellen azonban semmi sem véd, egy nagy méretű csavarral tudjuk meglazítani a talpat, és kibillenthetjük a sínből. Ilyenkor mindig fogni kell a gépet, mert nincs rajta semmiféle biztonsági gomb, ami védene a véletlen kibillenéstől. Szintén zavarónak tartom a gyorscseretalp állványcsavarját, ami csak érmével szorítható. Ebben az árkategóriában igazán ráaggathattak volna egy kihajtható fület, hogy ne kelljen mindig érmét tartanunk magunknál.

Végezetül itt egy videó, ami az 5D fej működését és előnyeit mutatja be:

Összegzés

Határozottan ajánlott! Az apróbb hibák ellenére az Induro cuccok a legmagasabb minőséget képviselik, mind a felhasznált anyagokban, mind a működési precizitásban, mind pedig a strapabíróságban, és funkcionalitásban. Az állványok árai jóval a vezető gyártók árai alatt vannak, talán kimondhatom, hogy a legjobb ár/érték arányú állványok. Az 5D állványfejek viszont már a drága kategóriába tartoznak, cserébe viszont sokkal igényesebben kivitelezettek, mint pl egy 30-40ezer forintos Manfrotto 808RC4, ráadásul extra szolgáltatást is kínálnak, úgymint az 5 tengelyes állíthatóság, és a lehajtható karok. Vannak viszont gyerekbetegségeik, amik nem túl jelentős problémák, de a 80-100ezer forintos árkategóriában már nem kellene, hogy legyenek. Jó hír viszont, hogy aki most együtt vesz Induro állványt és 5D fejet a Mikrosatnál, a fejet 26.000 Ft-tal olcsóbban kapja meg. Hát hajrá! Én eddig minden ismerősömnek az Induro állványokat ajánlottam, ha valaki megkérdezett a témában.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.