MEGOSZTÁS

Új sorozat indul itt a Mikrosat hivatalos blogján, a vaku.hu-n, Fénysuli címmel. Elsősorban kezdőknek, a fotózással, fény használatával most ismerkedőknek szól a sorozat, de hátha a haladók is találnak benne 1-2 érdekes gondolatot.

A fény jellege

A fény mint olyan meglehetősen fura dolog. A mai napig nem tudják megmondani a tudósok, hogy hullám vagy részecske, ugyanis egyes tulajdonságai arra utalnak, hogy hullám, más tulajdonságai viszont részecske jellegre engednek következtetni. Ettől függetlenül ez a leggyorsabb elem a világon, aminek sebességét a tudósok szerint csak megközelíteni lehet, de elérni, átlépni fizikai lehetetlenség. (Jó példa volt erre valamelyik ismeretterjesztő csatornán a szupervonat, ami a fény sebességének 99.9%-val megy körbe-körbe a Föld körül. Emlékeim szerint 1 másodperc alatt 7x kerülné meg a Földet. Ha egy kislány ezen a vonaton felállna az ülésből és elkezdene előre sétálni a kocsiban, akkor a sebessége hozzáadódna a menetsebességhez, így a mozgása folyamatosan lelassulna, mert a fizika törvényei nem engednék, hogy a kislány átlépje a fénysebességet.) Megfoghatatlan, érthetetlen dolog az átlagember számára, de fogadjuk el a tényt, legalábbis addig, amíg a tudomány mást nem mond. Miért jó ez nekünk a fotográfiában? Csak egy példát mondok: Ha egy vakut egy másik vaku fényével sütünk el (CELL), elméletileg nem fordulhat elő, hogy a slave vaku nem egyszerre villan el az irányító vakuval, hiszen fénysebességgel “kommunikál” a két vaku, ami jóval hamarabb megtörténik, mint ahogy a mi fényképezőgépünkben lefut a zárszerkezet. Persze csak elméletileg, néha azért ebbe beleszól a technika ördöge.
Szóval ott tartottunk hogy hullám vagy részecske? Nem akarok komolyabb fizikai tézisekbe belebonyolódni, nem is tudnék. De van a fénynek hullám természete, ugyanis minél vörösebb a fény, annál nagyobb a hullámhossza, és annál tovább tudj terjedni a levegőben. Ugyanakkor van részecske természete is, mert ha például a bőrünket sokáig erős fény éri, lebarnul, rossz esetben le is ég. Csak érdekességképpen: a legrövidebb hullámhosszok közé tartozik a röntgen hullám. Ezt követi az UV, ami épp a látható hullámhossz határán van, de még nem látjuk. Ezt követi a látható hullámhossz, a fény, amit a fotográfiában használunk, a violától a kéken, zöldön, sárgán át a vörösig. A leghosszabb látható hulláma, mint már említettem, a vörös fénynek van. Ennél hosszabb, de már emberi szem által megintcsak nem érzékelhető az IR vagyis az infravörös fény. Ennél még hosszabb hullámhossz a mikrohullám, a radar, majd a rádióhullám.

Van más hullámtermészetű tulajdonsága is a fénynek, ami a fotográfiára hatással van (ld. szűk rekeszelés által okozott diffrakció), de ez most nem tartozik ide.

A fény színe

Az alkalmazott fényünk hullámhossza, köznyelven szólva tehát a fényünk színe többmindent meghatároz. Ezt a színt aki nem tudná Kelvinben mérjük. Ezer helyen leírták már, a 2500K színhőmérséklet kb a gyertyafény kategória, a 3200K a halogén izzó színe, a 5500K a napfény (ezt nevezzük fehér fénynek), a 7000K a borús-felhős idő színhőmérséklete, a 9-10000K vagy afeletti színhőmérséklet pedig a napsütéses árnyékban lévő szín, amikor csak a kék ég világítja meg a fotózandó tárgyunkat.
Az egy dolog, hogy befolyásolja a hangulatot (a sárgás-vöröses tónusú színnel melegebb hangulatot tudunk varázsolni a képre, a kékes fénnyel hűvösebbet), de van más szerepe is a képalkotásban. Az egyiket már említettem, ez az a tényező, hogy mennyire terjed messzire a levegőben. A legtovább a vörös szín terjed (ezért is vörös az autók hátsó helyzetjelzője, ködlámpája, vagy az Állj-t jelző közlekedési lámpa, és a Stop-tábla), a legkevésbé a kék, mindinkább a lila, ibolya, viola, kinek hogy tetszik. Jó példa volt erre a nemrég történt eset. Kollégával fotóztunk egy rendezvényen, ahol is ő szerette volna feldobni némi színfóliás vakuval a bulifotóit. Két vakut tett a tánctér köré, az egyikre ibolya-színű fóliát tett, a másikra pedig emlékeim szerint kéket. A két vaku egyenlő erővel villant, mégis az ibolyaszínű fóliával ellátott vaku fénye alig látszott a képeken. Én csak ennek a fizikai törvénynek tudhattam be a jelenséget.
A másik tényező pedig a rajz. A vöröses fény kevesebb részletet rajzol a képre, ergo életlenebb képet fog nekünk generálni, mint a kékes fény. Ezt nekem anno a fotósuliban úgy magyarázták, hogy a rövid hullámhosszal és a hosszú hullámhosszal való képalkotás kb olyan, mint vékony filctollal vagy vastag filctollal rajzolni. A vékonyabb filccel sokkal több, finomabb részletet lehet megrajzolni, mint egy vastag filccel, amivel max elnagyolt skiccet készíthetünk. Mi ebből a tanulság? Ha olyan témát fotózunk, amit rengeteg apró részlet, textúra jellemez, inkább kékes fénnyel világítsuk meg (és passzintsuk hozzá a fehéregyensúlyt), mint sárgás fénnyel. Nem kell ezt nagyon túlspilázni, a vakufény erre tökéletesen alkalmas, de semmiképpen ne halogén vagy más alacsony Kelvinű fényforrással világítsunk ilyenkor.
Mára ennyi, folyt köv hamarosan a komolyabb dolgokkal! 🙂
UPDATE: mint írtam a cikk elején, nem akartam és nem is tudnék belemenni mélyebbre ható fizikai vonatkozásokba, helyettem megtette Zsolt nevű olvasónk. Idézem:
“A bőrünk az anyagi természet miatt ég le.” Ez így elég pongyola megfogalmazás.

Helyette előbb részletezni lehetne: Elektromágneses sugárzásnak a 400 nm től 700nm ig terjedő részét látható fénynek nevezzük. Felette és alatta …. stb-stb. Hullámtermészete és anyagi természete is van. Az anyagi természetű részét fotonnak hívjuk, mely a sugárzás energiáját szállítja. Ettől a fotonenergiától ég le a kezünk ill. az UV-B sugárzás kb. 4 eV-os fotonenergiájától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s

A vonalas / folytonos színkép nincs kibontva pedig ez nagyon fontos a fotózás szempontjából.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADnk%C3%A9p

Az ibolya és egyáltalán a színszűrők hatása meg nem a közegben lévő terjedéstől függ (ilyen kis távolságon mint a szoba), hanem attól, hogy az eredeti fényben az adott szűrő által áteresztett hullámhossz milyen erősségű volt és persze az adott hullámhossz érzékelési erőssége sem lineáris.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here