Teszt: Yongnuo YN510EX vaku Canonhoz és Nikonhoz

A Yongnuo egyik legutóbbi villanója fura egy szerzet. Néhányan talán nem is értik mire jó pontosan, vagy hogy miért alkotta meg a Yongnuo úgy, ahogy.

Ugyanis a Yongnuo YN510EX gépen használva manuális vaku, optikai wireless (vezetéknélküli) módban használva pedig lehet TTL (Canon és Nikon egyaránt) és manuális is. Vagyis a vakuban van TTL automatika, de mivel a talpa középérintkezős, így azt csak távvezérlés módban tudjuk kihasználni. Magyarán ez egy butított talpú YN500EX, vagy egy kisebb teljesítményű és kisebb méretű vázba helyezett YN560EX. Mindegy hogyan nevezzük, első blikkre fura szerzet, pedig nem az.

A legfontosabb tulajdonsága a teljes értékű TTL Yongnuo YN500EX-hez képest az, hogy 14ezer forinttal olcsóbb. Emiatt, ha valakinek már van egy kiépített TTL rendszere és szeretne beiktatni egy slave vakut, vagy épp most szeretne kiépíteni egy ilyen rendszert egy irányítóval (vaku vagy TTL-vezérlő) és több slave vakuval, akkor ez a legolcsóbb megoldás. Ugyanis minek venni több teljes értékű TTL vakut, ha azokból legjobb esetben is csak egyet használunk a gépvázon, a többi örök életében állványon lesz, és vezeték nélkül vezéreljük, magyarán a “vázon-TTL” funkciót soha nem használjuk ki?

Nézzünk egy 4 vakus példát, 1 irányító vaku a gépvázon, 3 slave vaku állványon:

  1. A Yongnuo kínálatából csak az YN-568EXII képes Master/Commander, vagyis irányító funkcióra. Ebből kell tehát 1 db, ami 56.500 Ft. Ha ebből szerzünk be 4db-ot, az 226.000 Ft.
  2. Ha az olcsóbbik, de hasonló megoldást keressük, akkor veszünk 1db YN-568EXII-t és 3db YN-500EX-et, ami így összesen 194.200 Ft. Viszont az YN-500EX-eket így sosem használjuk gépvázon, vagyis többet tudnak, mint amit kihasználunk.
  3. Itt jön a képbe a legolcsóbb verzió, ha veszünk 1db YN-568EXII irányítónak, és 3db YN-510EX-et slave-nek, ez összesen 152.200 Ft és ugyanúgy tudjuk a wireless TTL funkciót használni, mint az előző kettő verziónál, csak épp megspóroltunk egy rakás pénzt.
  4. Ha még olcsóbb megoldást keresünk, és nincs szükségünk TTL vakura a gépvázon, akkor egy Yongnuo ST-E2 kioldóval tudjuk párosítani az 510EX-eket. Előbbi itthon kb 38.000 Ft, így összesen 133.700 Ft-nál járunk, közel százezer forintot megspórolva az első verzióhoz képest.
  5. Ha mindezt eredeti Canon termékekkel szeretnénk kivitelezni, akkor használt Canon 580EXII és 430EXII kombinációkkal kb 230-300.000 Ft lenne, ha nem akarunk használt terméket venni, akkor az 580EXII helyett 600EX-RT-t kell vennünk, így 385.000 Ft a végeredmény. Nikonnál is nyilván hasonló a helyzet SB-910-eket és SB-700-akat használva. Annyi az előnye a gyári rendszereknek, hogy időjárásálló kivitelűek, míg a Yongnuo termékek nem.

Láthatjuk, hogy nem olyan rossz biznisz ez: a gyári 4 vakus megoldás árából 8 vakus Yongnuo szettet tudunk kivitelezni, amivel már gigászi fotonháborúba is elindulhatunk. 🙂

Node lássuk mit tud ez a Yongnuo YN-510EX?

Küllemre, felépítésre teljesen megegyezik az YN-500EX-el. Ha nagyon be akarnánk sorolni a gyári márkák termékpalettájába (mármint összehasonlítás gyanánt), akkor a Yongnuo YN500EX kb egy kategória a Canon 430EXII-vel és a Nikon SB-700-zal, a Yongnuo YN568EXII pedig hellyel közzel megegyezik a Canon 580EXII-vel és a Nikon SB-900-zal. Nyilván ez durva hasonlat, de nagyjából így lehet bekategorizálni. Ennek megfelelően gondoljunk arra, hogy az 510EX egy kategória az 500EX-el, csak épp kivették belőle a vázon használható TTL funkciót.

Más dolgokban viszont fejlettebb, de erről mindjárt szólunk. Előtte azonban az építési minőségről beszélnék, ami a Yongnuotól már jól megszokott igényes kivitel, és talán egy hangyányival marad el csak a Canon és Nikon vakuk minőségétől. Összeszerelésben nem, inkább csak anyaghasználatban, de ez is alig érzékelhető. A műanyagok rendben vannak, a gombok határozottan, precízen működnek, nem lötyögnek, nem kell körömmel nyomkodni őket, az akkufedél is jól kivitelezett konstrukció. Az oldalán egy szem PC-szinkroncsatlakozót találunk, külső elemtartóra nem tudjuk kötni a masinát.

A vakufejen nincs fejrögzítő gomb itt sem, ahogy a többi Yongnuo vakunál sem, ellenben határozottan feszesen működik. A vakupapucs szorítója “hagyományos” tekerős változat, ami kevésbé kifinomult megoldás, mint a nagy gyártók rögzítői.

A vakufej jobbra 90 fokban, balra 180 fokban forog (kifejtettem már többször mennyire utálom ezt, pont a portrémarkolatos “hátrafelé”-90 fok hiányzik, de ez nem Yongnuo betegség, más márkáknál is ezt hagyják ki), felfelé 90 fokban fordítható, közelre fotózáshoz lefelé 7 fokot billen. Van benne természetesen kihúzható fényvisszaverő lapka és nagylátószögű diffúzor is.

A zoomfej 24-105mm között állítható manuálisan (mármint gombnyomásra, de egyébként motoros, jó hangos zoommotorral). Egyik fejlődés például a Yongnuo 500EX-hez képest, hogy míg utóbbinál csak egy gombot nyomogatva tudunk körkörösen lépekedni a zoomállások között, addig az 510EX-nél, amennyiben olyan funkción áll a vakunk, ahol a CH gombnak egyébként nem lenne funkciója, ekkor ezzel tudjuk a zoomállást lefelé, a ZOOM gombbal pedig felfelé állítani. Ha wireless TTL módban áll a vakunk és a CH gombbal kell állítanunk a kommunikációs csatornát, ekkor a zoomot csak a ZOOM gombbal lehet vezérelni az 500EX-nél már megismert körkörös módon.

105mm-es zoomállásban a Yongnuo 510EX kulcsszáma 53, ez azonban a gyári kulcsszám, a valós rendszerint kevéssel ugyan, de kisebb szokott lenni a kínai vakuknál. Ami a szabályozást illeti 1/3 fényértékenként tudjuk állítani a vaku erejét, azonban a legkisebb érték 1/64, szemben a komolyabb vakuk 1/128-ad értékével. Magas ISO érték és fényerős objektív használatakor ez problémát jelenthet, de könnyedén kiküszöbölhetjük egy szürkefóliával.

Középérintkezős vakutalp

Slave üzemmódból négyfajta áll rendelkezésre a Yongnuo YN-510EX-nél: Canon Slave, Nikon Slave, Slave 1, Slave 2, és ez az egyik legnagyobb fegyverténye. Mivel ez a vaku középérintkezős, így a talp nem szabja meg nekünk, hogy Canon vagy Nikon rendszerbe illesztjük-e, vezetéknélküli vezérlés esetén pedig kommunikál a Canon és a Nikon rendszerével egyaránt. Emiatt egyfajta létezik belőle, amit bátran beilleszthetünk meglévő Canon, Nikon vagy Yongnuo rendszerbe, elég csak egy gombnyomással átállítani Canonról Nikon TTL-re vagy vissza, vagy épp manuális slave-re, amiből szintén kétféle áll rendelkezésre: fényre azonnal elvillanó, vagy mérővillanást figyelmen kívül hagyó mód.

Úgy en bloc javult a kezelhetősége, felhasználóbarátsága a vakunak az 500EX-hez képest. Nyilván ez betudható a kevesebb elérhető funkciónak is, de míg az 500-asnál többféle gombkombinációt kell megjegyeznünk a működtetéshez, addig az 510-es vakunál a wireless A-B-C csoportbeállítást leszámítva mindent dedikált gombbal tudunk irányítani egy nyomással (csoportbeállítás is csak két gombos és egyértelműen jelölik a gombsoron). Nekem volt már rá példa, hogy egy esküvő közepén a tánctérre letett 500EX-et szerettem volna átállítani hamar Slave 1 módra, és az volt a szerencsém, hogy az első gyakorlatilag vak próbálkozásra sikerült. Ha nem ment volna, valószínűleg perceket szüttyögtem volna, mire kikísérletezem, hogy milyen gombkombinációt kell hányszor megnyomni, hogy átállítsam, még a mai napig nem tudom fejből, miután ritkán használom.

Van még egy dolog, ez pedig az LCD kijelző. A háttérvilágítás színe picit más, világosabb sárga, mint az 500EX-é, ami a bajom néhány LCD-s Yongnuoval, az a betekintési szög. A manuális YN-560II vakum például ha állványon van magasan, nem lehet látni a kijelzőn a számokat. Tesztünk alanya, az YN-510EX is művel hasonlókat, talán valamivel jobb, de érdekes, hogy a háttérvilágítást bekapcsolva sokkal rosszabb a betekintési szög, mint nélküle.

Még néhány kötelező adat így a végére: a Yongnuo YN510EX feltöltési ideje max 3 másodperc, ha nem használjuk energiatakarékos üzemmódba lép át, ezt azonban kikapcsolhatjuk ha akarjuk. A vezetéknélküli vezérlés kültérben kb 15 méterig működik megbízhatóan, beltérben függ a körülményektől. Ezúttal is kapunk hangjelzést, vagyis a vaku csipog ha villant, csipog ha feltöltött, csipog ha lemerülőben vannak az elemek, ám ezt a funkciót is kikapcsolhatjuk, ha nem akarunk zavarni csendesebb helyeken. A vaku megjegyzi az aktuális beállításokat, így ki-bekapcsolás vagy akkucsere esetén úgy marad ahogy hagytuk. Wireless módban képes modellfény funkcióra, HSS gyorsszinkront azonban nem tud.

Összegezve tehát ismét egy minőségi de kedvező árú termékről beszélünk, ami jó kis társ lehet, ha infrajel alapú, vezetéknélküli TTL rendszert szeretnénk építeni. Ezt a vakut ugyanúgy lehet vezérelni egy irányító rendszervaku, beépített vaku, vagy infrás TTL-kioldó segítségével, mint bármelyik más TTL-slave vakut. Az ára viszont mind közül a legolcsóbb, 31.900 Ft a Mikrosatnál.

Canon TTL vezérlés gépvázról

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.