Végre: itt az első lítium-akkus rendszervaku!

A Godox bemutatta az új Ving V850 típusú manuális rendszervakuját, mely a világon elsőként cserélhető lítium-ion akkuval üzemel. Ez egy manuális vaku, de az FT-16 rádiós kioldóval távolról is szabályozhatjuk az erejét, a Godox Cells II kioldóval pedig képes HSS gyorsszinkronra 1/8000s záridőig (úgy mint az AD180 és AD360 bare-bulb rendszervakuk esetén).

A nagy okosság viszont nem ez, hanem a lítium-akksi, ugyanis ennek köszönhetően a vaku 650 maximális erejű villantásra képes 1,5 másodperces újratöltési idő mellett. Ez 12 db AA ceruzalemmel vagy akksival ér fel, vagyis ráver a külső elemtartókra teljesítményben ugyanúgy, mint súlyban, ugyanis nem kell vesződni a nagy dobozzal és kábelekkel. Nem beszélve arról, hogy milyen macerás 12db AA akkut tölteni.

Október végén dobják piacra a Godox Ving V850-et, árról, egyéb specifikációról egyelőre még nem tudni.

Portré egyszerűen rendszervakuval

Napjainkban a fotósok többsége – legyen szó amatőr vagy profi fotósról – törekszik a mobilitásra, felszerelésének könnyű szállíthatóságára. A rendszervakuk köré épült kiegészítőknek hála, most már nem kell egy komplett műtermi felszerelést magunkkal vinni egy-egy fotózásra. (Bizonyos esetekben ez azonban elkerülhetetlen.)


Nézzük a rendszervakuk előnyeit és hátrányait a stúdióvakukkal szemben:

Előnyök:
– kis méret és súly
– nem igényel hálózati feszültséget emiatt rendkívül mobilis
– igény szerint automatikus, TTL módban is használhatóak
– rendszervakutól függően képesek akár 1/8000 sec zársebesség mellett is a működésre

Hátrányok:
– teljesítményük csak kisebb stúdióvakukkal összevethető
– kevésbé jó fényeloszlást biztosítanak mint a stúdióvakuk
– lassabb újratöltési idő
– nincs beállító fény
– nem minden fényterelővel használható maximálisan (pl. nagyméretű vagy csíkboxoxban túl nagy fényveszteség a széleken)

Ahhoz, hogy igazi stúdió körülményeket teremtsünk, el kell távolítani a rendszervakut a fényképezőgépről.
Amire biztos szükség lesz ehhez, egy lámpaállvány és egy tartó konzol. Lámpaállvány választása esetén mindenképp vegyük figyelembe, hogy kültéri vagy beltéri fotókat szeretnénk készíteni. Műterembe elegendőek lehetnek kisebb méretű állványok, de kültérre érdemes olyan típust választani, amit az első kis szél nem borít fel az értékes rendszervakunkkal együtt. Vegyük figyelembe azt is mekkora fényterelőt fogunk használni. Egy nagyméretű octoboxhoz egy kis állvány biztos nem lesz elég.

Tartókonzolból többféle típus is létezik. A leggyakrabban használt rendszervaku és ernyő tartására is alkalmas változat. Egy ilyenhez akár már 4-5000 Ft-ért hozzá juthatunk. Ahogy a neve is sugallja, egy lámpaállványra tudjuk helyezni a rendszervakut, melyet egy ernyővel felvértezhetünk.

Ez talán a legegyszerübb, legolcsóbb módja, hogy más szintre emeljük világítási technikánkat.





Egy másik ilyen konzol a rendszervaku és fényformáló tartó. Amennyiben a Te kreativitásodhoz egy
ernyő kevés érdemes ezt választanod, mivel itt megkötés nélkül használhatsz softboxokat, octoboxokat vagy bármilyen más stúdióvakukhoz kitalált fényterelőt (szűkítő, beautydish, stb.)


Most már tudod, hogy akár softboxokat is használhatsz rendszervakudhoz. Mekkora méretben érdemes gondolkodni? A rendszervakuba épített reflektor miatt a fény kevésbé képes egyenletesen “elterülni” a softboxban mint egy stúdióvaku esetén. Mégis pár apró trükkel ezt nagyságrendekkel lehet javítani. Mindig figyelj arra, hogy a rendszervakudon a legszélesebb látószögű variációt válaszd a zoom esetén. Használd továbbá a beépített széles látószögű előtétet és ha van még a kupak diffúzort is tett fel. Bár így a teljesítményből egy kicsit kevesebb fog a rendelkezésedre állni, a keletkező fény viszont sokkal lágyabb lesz.

Fényeloszlás 60×90 cm-es softboxban (balról jobbra): Rendszervaku 24mm-es állásban, Rendszervaku 105mm-es állásban, Rendszervaku 24mm-es állásban és kihúzott széleslátószögű előtéttel, Stúdióvaku

Méretben 80×120 cm-es softbox vagy 120 cm-es octoboxnál nagyobbat nem igazán érdemes választani, mivel ezt már nem lesz képes egy rendszervaku egyenletesen bevilágítani.

Nézzük gyakorlatban ezeknek az eszközöknek a használatát. Türelmes kolléganőnkön, Pamela-án próbálok demonstrálni egy egyszerű egy illetve kétvakus világítást.
A használt rendszervakuk (YN-560 III) teljesen manuális beállításokat igényeltek. A használt értékek minden képnél ISO100, 1/125sec, F/11

Egy vakus megvilágítás – jobb oldalról szemből 60x90cm-es softbox 45 fokos szögben lefelé megdöntve. A softbox a fényformáló és rendszervaku tartó segítségével egy közepes méretű állványra került amit a rendszervakuval fog össze.
Vakunak Yongnuo YN-560 III típust választottam, a kioldáshoz pedig egy olyan rádióskioldó adót használtam (RF-603) mely kompatibilis a rendszervakukba épített rádióskioldó vevővel. (A Yongnuo 560-III vaku hatalmas előnye, hogy a mérnökök beleépítettek egy olyan rádióskioldó vevőt ami kompatibilis a Yongnuo RF-603 és RF-602 rádióskioldókkal is, menüben kiválasztható melyikkel működjön együtt. Ennek hála elég egy adóegységet venni és nem kell komplett rádióskioldó szettet.)




Két vakus megvilágítás – jobb oldalról szemből 60x90cm-es softbox méhsejtráccsal. A softbox a fényformáló és rendszervaku tartó segítségével egy közepes méretű állványra került amit a rendszervakuval fog össze. Az 58-as kulcsszámú Yongnuo YN-560 III vaku maximális teljesítményen elegendő fényt biztosított, hogy ISO100 érték mellett F/11 rekeszt produkáljun, még így a méhsejtrácson keresztül is.
A másik ugyan ilyen típusú rendszervaku bal oldalt hátul helyezkedik el és direktbe világít. Míg a softboxban lévő vaku fejét 24mm-es állásra állítottam és használtam a széleslátószögű előtétet is, addig a hajfényhez használt vakunál semmilyen előtétet nem használtam, viszont az irányítottabb fény eléréséhez 105mm-re állítottam a zoomot. A hátsó vaku egy kis méretű állványra került a megfelelő szögbe való állításról pedig egy ernyő és rendszervaku tartó gondoskodik.
A fehér háttér teljesen szürkének tűnik, ez két dolognak köszönhető. Az egyik a méhsejtrács mely irányítottá teszi a softboxból érkező fényt és így nem engedi a háttére jutni. A másik a háttér és a „modell” távolsága. Minél messzebb kerül a „modell” a háttértől és vele együtt a főfényt biztosító softbox is a háttér annál sötétebbé válik.



Felhasznált eszközök

Világítás:

2 db Yongnuo YN-560 III rendszervaku
Yongnuo RF-603 rádióskioldó
Mikro állvány (L-2000A)
Professzionális Medium vakuállvány (L2200FP)
Mikrosat Basic 60×90 cm-es softbox
Méhsejtrács a softboxhoz
Ernyő és rendszervaku tartó
Rendszervaku és fényformáló tartó
Polaris II fénymérő
Fehér háttér

Fényképezőgép:

Nikon D7000 + Nikkor 85 1.8D objektív

Manuális szinkronidő állítás lesz a Yongnuo YN-622TX-ben

Egy orosz blog tudomást szerzett arról, hogy a hamarosan érkező LCD kijelzős Yongnuo YN-622TX TTL-kioldóban speciális SuperSync szolgáltatás kap helyet. Egy másik weboldal felkeresésére a Yongnuo meg is erősítette a hírt.

E szerint az YN-622TX kioldó (mely kompatibilis lesz a korábbi YN-622C és YN-622N kioldókkal) nem csak HSS/Auto FP gyorsszinkron üzemmódra lesz képes, hanem a manuális vakukkal is kivitelezhető SuperSync gyorsszinkronra. (A kettő közti különbségről lásd külön cikkünket.) Sőt mi több, állítható SuperSync szolgáltatás lesz benne, vagyis a kioldó segítségével (manuál vakuk használata esetén pl. stúdióvakuk, manuális rendszervakuk) be tudjuk majd állítani a maximális vakuszinkron időt, a gépváz által támogatottól (ált. 1/200s körüli) egészen 1/8000s-ig, biztosítva ezáltal a leghatékonyabb vakuerő kihasználást. A gyártó szerint gyorsszinkron üzemmódban ezzel az új, finomhangolható technológiával körülbelül 1 FÉ többletfényt kaphatunk ahhoz képest, mintha a korábbi YN-622 kioldó SuperSync funkcióját használnánk. Ezzel azonban még nincs vége, ugyanis az állítható SuperSync-et A-B-C vaku csoportonként testre tudjuk szabni, így ha különböző vakutípusokat használunk az egyes csoportokban, külön-külön tudjuk finomhangolni a szinkronidőt, így mindegyikből a maximális fényerőt tudjuk majd kihozni gyorsszinkron esetén.

Van azonban a rendszernek két hátránya. Az egyik, hogy mivel a technológia a lassú vakuvillanási időket használja ki, ezért gyorsabb villanási idejű vakukkal nem igazán tudjuk jól alkalmazni, inkább csak nagy erejű rendszervakukkal és hagyományos stúdióvakukkal, mert jellemzően ezeknek van hosszabb villanási idejük. Ez a kisebbik probléma – mert azért a legtöbb ma népszerű vakuval jól együttműködik -, nagyobbik probléma az, hogy szakértők szerint a nagy szenzorral és lassú zárszerkezettel rendelkező kamerákkal (pl Canon 5D-k) nehezebb jó eredményt produkálni a SuperSync révén, ezekhez a kamerákhoz ugyanis még hosszabb villanási idejű vakuk alkalmasak, ha SuperSync funkciót szeretnénk használni.

Derítőlapok és rendszervaku adapter a Profotonál

Úgy hirdetik, hogy “soha nem volt ilyen könnyű Profoto terméket birtokolni”. Nem véletlen az állítás, ugyanis a svéd Profoto az egyik legdrágább stúdiótechnika gyártó a világon, így eddig mélyen a zsebébe kellett nyúlnia annak, aki ilyen cuccot szeretett volna magáénak.

Most azonban érdekes húzással rukkolt elő a Profoto. Az egyik az, hogy már derítőlapok is szerepelnek a kínálatukban, ez még annyira nem is furcsa, ami sokkal furcsább, hogy mostantól rendszervakukhoz is gyártanak adaptert, amivel softboxokkal és más stúdió-fényterelőkkel tudjuk használni őket. Ha valamit sosem gondoltam volna, az az, hogy a Profoto valaha is figyelmet fordít a rendszervakut használó fotósokra. Ez kb olyan, mintha a Bentley kezdene el jó minőségű dísztárcsákat kínálni 14-15 collos méretben. 🙂

Mindkét terméktípus különleges egyébként, az összehajtható derítőlapok azért, mert a Lastolite hasonló ötlete nyomán a Profoto is kényelmes, ergonomikus fogantyúval látta el a derítőlapjait, ráadásul kettővel is.

Az új derítőlap elérhető lesz többféle felülettel is, úgymint ezüst/fehér, napfény/fehér, arany/ezüst, fekete/fehér vagy féligáteresztő, továbbá két méretben lesz elérhető, úgymint 80cm-es és 120cm-es. A Profoto szerint nem csak a fogantyúk miatt különbözik majd az átlagos derítőlapoktól, hanem a felhasznált anyagok és a nekik köszönhető extra tartósság miatt is.

És akkor jöjjön a rendszervakus dolog. Az új Profoto rendszervaku adapter egyszerre két rendszervakut is tud fogadni (bármilyen márkájút, típusút), van hely a rádiós kioldóknak is és a Profoto RFi softboxokkal kompatibilis.

Árak? 59 angol font a 80-as derítő, 89 font a 120-as, 99 font a vakuadapter, és 90-től indulnak a hozzá való softboxok. Be lehet szorozni 360-nal… 🙂