Teszt: S mint Snoot

Mai tesztünkben néhány Mikrosatos szűkítőt mutatunk be, ugyanis háromfélét lehet kapni. Szűkítő, snoot, spot, mind ugyanazt jelenti, így a webshopban való feltüntetés ne tévesszen meg senkit, valahogy viszont nem árt megkülönböztetni őket, így maradunk a webshopos felállásnál.

Ugyan van egy negyedik verzió is, az “Optikai snoot”, az azonban más tészta, mivel abban – ahogy a nevéből is kiderül – optikai elem található, fénye nagyon hasonlít egy projektor fényéhez.

A többi vakuszűkítő azonban nem csinál mást, mint leszűkíti a fényt. Ebből adódan meglehetősen nagy fényveszteséggel jár használatuk, ráadásul – mivel fémből vannak – beállítófénnyel óvatosan kell használnunk, mert pikk-pakk felforrósodnak, és maximum kesztyűben lehet pár perc használat után hozzájuk érni. Célszerű emiatt a beállítófénnyel célozni, de a fotózás közben a modellfényt kikapcsolni és csak a vakut használni. Kezdő stúdiófotósok ezt rendszeresen elfelejtik, tegye fel a kezét, aki nem égette még meg a kezét a fekete csőrrel! 🙂

A teszt során az izgatott leginkább, hogy segít-e a fényveszteségen az, ha a szűkítő belseje ezüst színű, mert korábban csak fekete belsejűt használtam. Jelentem nem sokat, vagy épp semmit sem.

Az első tesztalany a legolcsóbb (Szűkítő méhsejtráccsal néven a webshopban) és talán legismertebb szűkítő, kívül-belül fekete. A Mikrosatos verziónak is pici méhsejtrács van az elején, azonban ezt egy kupakos megoldással látták el, így könnyedén le-felszerelhető. Más példányok, amikkel találkoztam nem ilyenek voltak, hanem úgy kellett egy rugós gyűrűvel beszorítani a méhsejtrácsot, természetesen belülről, ahol az ember keze sehogy se fért be a lyukba, így ha egyszer véletlenül kiesett a méhsejtrács, kínszenvedés volt visszarakni. A Mikrosatos megoldás a kupakkal sokkal célszerűbb és bármikor levehetjük, ha nincs rá szükség. A csőr átmérője 6cm.

A második tesztalany (Spot szűkítő néven a webshopban) formája nem a hagyományos szűkítőket követi. A csőrében ennek is méhsejtrács van, de jóval nagyobb, mint a többi szűkítőé, ezért nagyobb átmérőjű fénykört is produkál, mint a többi. Van rajta egy rugós kapocs, amit kiakasztva elvileg le lehet venni a csőrét, és egy nagyon tág és pici reflektort kapunk, azonban nekem nem sikerült leszedni, feszegetni pedig nem akartam. A csőr átmérője ennél a snootnál 9cm, a belseje ennek a változatnak ezüst színű.

A harmadik tesztalany (Snoot szűkítő néven a webshopban) hasonlít az első verzióhoz, mérete azonban jóval nagyobb és a belseje ezüst. Mivel az első tesztalany csőre 6cm átmérőjű, ennek pedig 5cm, így ez jobban leszűkíti a fényt, ergo még nagyobb fényveszteséggel kellene járjon a használata. Én ezt nem tapasztaltam, vagyis elképzelhető, hogy az ezüst belső valamit segít a fényhasznosításon. A méhsejtrácsot ebből a verzióból is könnyű eltávolítani és visszahelyezni, hasonló kapcsos megoldással dolgozik, mint a második tesztalany csőre.

Ami a fényüket illeti, a szűkítés mértéke értelemszerűen a csőr átmérőjétől függ, így sorrendben a legszűkebbtől a legtágabb felé haladva így néz ki a történet: 3. tesztalany (nagyméretű, ezüst belsővel), 1. tesztalany (kisméretű, fekete belsővel), 2. tesztalany (fura formájú, levehető csőrrel).

Íme a példák, a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében az 1. és 3. verziót egymás alá raktam. A vaku a kis asztaltól kb 2-2,5 méterre volt.

Lassan megismeritek a lakásom összes részét 😀

Viszont rossz hírem van. Aki szeret szűkítőzni, spotvilágításokkal játszani, az valószínűleg kénytelen lesz megvenni legalább kétféle méretűt, mivel ezek értelemszerűen nem fókuszálhatók. Ha nagyon pici fénykörre van szükségünk akkor 5 centiset használjunk, ha nagyobb fénykörre, válasszuk a 9cm-est.

Ha viszont nem akarunk ekkora fényveszteséget (lévén hogy átlag “stúdiós” rekesznél a szűkítővel már egy 600-as vaku is köhög), az optikiai snootot kell választanunk, ami jóval drágább, ellenben lehetőségünk van vele különféle mintákat vetíteni gobo-k segítségével.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.