Fénysuli – 12. rész: Fénymérők

Elavult kérdésnek tűnhet a fénymérők témája, de ez csak a látszat. Hiába a digitális technika, hiába az egymillió pixeles, automata megvilágítású LCD kijelző, hiába az azonnali visszaellenőrzés lehetősége, ha tökéletes eredményt szeretnénk, mitöbb szeretnénk az időnket és a gépünk zárszerkezetét kímélni, még mindig jobb, ha fénymérőt használunk.

BTW tudtátok, hogy angolul létezik egy kifejezés, ami úgy hangzik “chimping”? Arra mondják, amikor valaki minden expo után az LCD-t nézegeti. 🙂

A fenti állítás magyarázata az, hogy a kamera LCD-je sokszor nem valósághű képet mutat, egyrészt azrét mert az egy kamera által generált JPEG kép, amire hatással van a fényképezőgépen beállított képstílus (szín, kontraszt, élesség, tónus), még akkor is, ha egyébként RAW-ban fotózunk. Ez azt okozza, hogy a kamerán látott kép más lesz, mint a számítógépen látott RAW fotó, így nem bízhatunk benne 100%-osan. A másik ok az LCD világossága, napsütésben alig látjuk, sötétben vakít, hiába az automata háttérvilágítás egyes vázakban, csak az LCD-re hagyatkozva hajlamosak lehetünk egy-egy képet túl- vagy alulexponálni. Ami az LCD-n a helyszínen még jól néz ki, otthon már problémás lehet. (Jóllehet ott van a hisztogram, mint eszköz, de mindent az sem mutat meg, ráadásul egy gyártó sem valósította meg még azt a kézenfekvő igényt, hogy a teljes LCD-t kitöltő fotó sarkába vetítsék a hisztogramot, és ne a hisztogram mellé egy bélyegképet.) Ha ezeket a fotókat otthon korrigáljuk, akkor már képinformációt veszíthetünk, jóllehet a mai digitális gépek RAW fájljaiban már annyi tartalék van, hogy ezt szerencsés esetben észre sem vesszük. De így is pluszmunkát ad, az idő meg pénz. Ha már eleve jól exponált fotókat viszünk haza, kevesebb a dolgunk az utómunka során.

Nem beszélve arról, hogy a kamerába beleteszünk 5-10-20 expot is akár, mire beállítjuk a vakuinkat, ennyi kell a fény teszteléséhez, mire olyan lesz a képünk, amilyet szeretnénk. Egy fénymérővel dolgozva, otthon a képeket áttöltve már rögtön a jó képek köszönnek vissza a monitoron és nem egy rakás félig világított vagy rosszul világított tesztkép, és a kameránk zárszerkezetét is kíméljük.

A fénymérő legnagyobb erénye a fényképezőgép saját fénymérőjével szemben az, hogy nem csak visszavert fényt képes mérni, hanem beeső fényt is. Ez azt jelenti, hogy nem tudja megzavarni a fotózandó felület színe, világossága, hiszen közvetlenül az expozíciónkat befolyásoló fény mennyiségét méri, függetlenül attól, hogy mi havas tájon, vagy sötét pincében fotózunk-e. E két véglet, mint tudjuk a fényképezőgépen erős korrekciót kíván, hiszen a túl világos vagy a túl sötét környezet átveri a fényképezőgép fénymérőjét, nem úgy a kézi fénymérőt.

Az eszközhöz emiatt különféle diffúzorokat kapunk, melyeket aszerint használunk, hogy mi a fotózandó témánk. Beeső fény méréséhez a kúp vagy a sík diffúzort használjuk, ha például portrét fotózunk, a kúp diffúzort alkalmazzuk, hiszen annak van olyan kerekded formája, mint az emberi arcnak, így 180 fokban méri a beeső fényt. Ha például egy festményt reprózunk, annak a felülete sík, ilyenkor a kézi fénymérőre a sík diffúzort kell felraknunk, és azzal mérjük meg a fényt a festmény egyes pontjain, hogy egyenletes világítást kapjunk. Gyakran adnak ún. spot feltétet is a fénymérőkhöz, ezek visszavert fény mérésére valók, nagyon hasonlók a kamera spot fénymérőjéhez, vagyis a képkivágásunk egyetlen szűk pontján tudunk fényt mérni vele. Egyes fénymérőkhöz adnak sík, lyukacsos feltétet is, ezek szintén a visszavert fény mérésére valók.

Régebbi manuális fénymérő állandófény méréséhez (ezt a típust egyébként még ma is gyártják)

Fénymérő és fénymérő között is óriási különbségek vannak. Ugyan mindegyik kézi fénymérő alapja a fényérzékeny szeléncella, ettől függetlenül például a régi és ma már olcsó fénymérők csak állandó fényt tudnak mérni (ezeket még akkor készítették, amikor a fényképezőgépeknek gyakorta nem volt beépített fénymérőjük, és persze a nagyformátumú gépeknek a mai napig nincs). Ilyenekkel rogyásig van a net, párezer forintba kerülnek, a vintage, ritkább darabok picit drágábbak, mindenesetre vonzó áruk miatt felcsillanhat a kezdő fotós szeme. Ámde legyünk óvatosak, ha egy vakus szett beállítására keresünk fénymérőt, ezek sajnos alkalmatlanok a munkára. Ebben az esetben olyan fénymérőre lesz szükségünk, ami villanófény mérésére is alkalmas. Ezek jellemzően már a modernebb digitális típusok, amik sajnos drágábbak, igaz használtan kb 30ezer forinttól már ezek alapverzióihoz is hozzájuthatunk (elvétve találni kínai, újonnan 10-15ezer forintos darabot is, de ezek pontatlanok). Ha viszont videózásoz keresünk fénymérőt, arra a régebbi típusok is alkalmasak.

Van még egy típus, ami fotósok és videósok számára alkalmatlan, ezek az ipari használatra szánt fénymérők, melyek a fényt Luxban (esetleg Lumenben?) mérik, és arra valók, hogy például egy irodai környezetben ellenőrizzék a szabályos megvilágítottságot, amit a munkavédelmi előírásokban lefektettek.

Belépőszintű digitális fénymérő, mely vaku- és állandófény mérésére egyaránt alkalmas

Egy alapszintű digitáis fénymérő gyakorlatilag két dolgot tud: állandófényt mérni és vakufényt mérni. Vagy ez, vagy az. A fénymérőnek megadhatjuk a használt expozíciós értékeinket, ebből egy nyilván mindig hiányzik, azt mondja meg a fénymérő nekünk. A legjellemzőbb (stúdiós) használat az, amikor megadjuk a használt záridőt, a használt ISO érzékenységet, és a fénymérő megmondja, milyen blendét használjunk, de ezeket kombinálni is lehet. A jobb fénymérők 1/3 és 1/10 pontossággal képesek fényt mérni és értéket mutatni. Persze a valóságban nem a fénymérő mondja meg milyen blendét használjunk, hanem mi állítunk be minden értéket fixre a fényképezőgépen, és a vakukat addig állítjuk, míg a fénymérő és a fényképezőgép azonos értékeket nem mutat.

Az alapszintű digitális fénymérők esetén is kétfajta vakufény mérési módot találunk, az egyik az ún. vezetéknélküli mód, ekkor annyi történik, hogy a gombnyomásra a fénymérő várja a vakuvillanást a méréshez, melyet mi magunk indítunk, akár rádiós kioldóval, akár a vaku tesztvillanás gombjával. A másik üzemmód a Cord, vagyis a vezetékes kioldás, ekkor szinkronkábel segítéségével a vakut a fénymérőhöz kötjük és a mérés gombot megnyomva a fénymérő fogja elvillantani a vakunkat.

Miben tudnak többet a drágább fénymérők?

  • Képesek fénybalanszot is mérni és kijelezni, vagyis az állandófény és vakufény arányát egymáshoz. Akik külsőben dolgoznak és nem stúdióban, azoknak nagy ajándék, ha precízen össze tudják hangolni a vakufényt a napfénnyel.
  • Van bennük spot-kereső vagyis a spot fénymérést szemmel irányíthatjuk egyetlen távoli pontra.
  • Képesek egy erre alkalmas szoftver segítségével megmérni a fényképezőgépünk fénymérőjének “viselkedését”, a szenzorunk dinamikatartományát, és ezekhez alkalmazkodva a szoftver profilírozza a fénymérőt, így egyénre szabott lesz a működése, a fénymérésnél, HDR fotózásnál figyelembe veszi a fényképezőgépünk karakterét, dinamikatartományát és ennek megfelelően ajánl értékeket.
  • Képesek kontrasztot mérni: megmondják a jelenet legsötétebb és legvilágosabb pontjainak értékeit, megmondják a kettő közti átlagot.
  • Képesek a mért értékeket gombnyomásra átváltani más ISO értékekre.
  • Forgatható a mérőfejük, nem kell cserélni a diffúzort rajtuk elég csak a kúp diffúzort besüllyeszteni vagy kitolni.
  • Megvilágított a kijelzőjük.
  • Időjárásállók.
  • Custom módokkal személyre szabhatók.
High-end digitális fénymérő
Az elmúlt években ezeknél még geekebb fénymérők is érkeztek a piacra, követve a mai kor szellemét. Ezek már grafikus kezelőfelületet és érintőkijelzőt kaptak, ami megkönnyíti a használatukat. 

Érintőkijelzős digitális fénymérők

A legújabb funkció pedig a vakukkal és rádiós kioldókkal való kommunikáció, ugyanis egyes típusoknál már nem csak elvillanthatjuk a vakuinkat a fénymérővel, hanem vezérelhetjük is azokat. Van amelyik a Pocket Wizard kioldóival kompatibilis, van amelyik a Bowens, a Broncolor, vagy az Einstein stúdióvakuival. Hát van annál kényelmesebb eset, mint egyetlen érintőkijelzős fénymérővel, tizedblende pontossággal beállítani a vakuinkat rohangászás nélkül, és utána csak fotózni kell?

Persze ezek már közel sem olcsó mulatságok, az érintőkijelzős fénymérők itthon 140-150ezer forintos áron mozognak, egy high-end fénymérő pedig közelíti a negyedmilliót.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.