Hogyan építsünk Yongnuo vakurendszert? 2. rész

Folytatódik a Hogyan építsünk Yongnuo rendszert cikksorozat, ezúttal lássuk a rádiós kioldókat…
Ezekből is találunk TTL és manuális verziókat egyaránt, a TTL és a Manuális rendszer közti különbséget megtalálod a sorozat első részében, illetve a Fénysuli releváns cikkében.

TTL rádiós vakukioldók

Yongnuo YN622 TTL rádiós kioldó pár, Canon E-TTL verzióban

Van itt nekünk egy jó öreg TTL kioldónk, mégpedig az YN622 (ebből a C-jelű a Canonhoz, az N-jelű a Nikonhoz való), illetve az YN622-TX vakuvezérlő. Ebből a duóból az YN622 egy adó-vevő, vagyis egyazon egység képes adóként és vevőként is működni, hogy mikor melyik legyen, azt automatikusan érzékeli a rendszer: ha jelet fog az éterből, vevő lesz belőle, ha a taplán keresztül ad neki jelet a kamera, adó lesz. Értelemszerűen így mindig egy pár kell belőle, hogy az egyik, mint adó lehessen a kamera tetején, a másik pedig, mint vevőegység a TTL vaku talpán. Az YN622 Canon verziója segítségével az erre alkalmas Canon fényképezőgépek menüjéből tudjuk a távoli vakut vagy vakukat irányítani. Megváltoztathatjuk azok üzemmódját, vagyis válthatunk TTL vagy Manuál mód között, továbbá állíthatjuk a zoomfejét, ha több vakut használunk, csoportokba szedhetjük őket és külön-külön irányíthatjuk. Az YN622 kioldókhoz opcionális szinkronkábel segítségével stúdióvakut is elvillanthatunk, de természetesen a TTL kioldó ellenére a stúdióvaku nem válik TTL vakuvá, a kioldó csak elvillantja a szinkronkábel segítségével (a szinkronkábeles kioldás egyébként egy végtelenül egyszerű dolog, a kioldó nem csinál mást, csak az exponálás idejében rövidre zárja az áramkört a vakuban, ezért az elvillan). Ugyanakkor a Yongnuo YN622 rendelkezik egy különleges tulajdonsággal. Nem csak a HSS gyorsszinkronra képes rendszervakukkal tud produkálni vakuszinkronidőnél gyorsabb záridők melletti vakuzást (akár 1/8000s záridőig), hanem manuális vakukból, akár stúdióvakukból is kipréseli ezt a funkciót, igaz korlátozott mértékben. Ehhez hosszú vakuvillanási időre van szüksége, ami leginkább a hagyományos, régebbi stúdióvakukra jellemző, illetve a rendszervakukra, és a modern, gyors villanási idejű stúdióvakukra, akkumulátoros stúdióvakukra, amennyiben ezeket 1/1 maximális erőn működtetjük.

Visszatérve a rendszervakus alkalmazásra, ha Nikon fényképezőgépet használunk, az YN622N-nel nincs rendszervaku irányítási lehetőségünk, mert a Nikon gépekben nincs külső vakut vezérlő menü.

Yongnuo YN622-TX vezérlő, hozzá két darab YN622 vevőként – mindez Nikon i-TTL változatban

Emiatt készítették el először az YN622-TX vezérlőt, ami önmagában csak egy jeladó, mellyel irányítani tudjuk a távoli vakukat, ám vevőként az YN622-t kell használni hozzá. Először Nikonhoz jött ki, mondván hogy “csóri Nikon júzerek ne essenek már el a gépvázról való vakuvezérlés lehetőségétől”, aztán kijött Canonhoz is, mert mindenki rájött, hogy “csóri Canon júzereknek is sokkal kényelmesebb gombokkal és LCD kijelzővel irányítani a vakukat, mint állandóan menüben bogarászni.” Az YN622-TX vezérlővel tehát állíthatjuk a távoli TTL vakuk üzemmódját (TTL v. Manuál), erejét, zoomfejét, csoportokba szedve, külön-külön. Ugyanúgy tudjuk irányítani őket, mintha a gépvázon lennének. Ehhez viszont annyi YN622 kell, ahány vakunk van, hiszen ezek veszik az YN622-TX jelét, és adják át a TTL vakunak.

Yongnuo YN-E3-RT vezérlő és a vele kompatibilis YN600EX-RT vaku. Ezzel a kioldóval tudjuk irányítani a Canon 600EX-RT vakut is, illetve a Canon ST-E3-RT kioldóval tudjuk irányítani a Yongnuo YN600EX-RT vakut is, magyarán oda-vissza kompatibilis a Canon RT rendszerével

Itt jön a képbe az előző cikkben is említett Yongnuo YN-E3-RT vakuvezérlő. Ez csak a Yongnuo YN600EX-RT vakuját (vakuit) tudja vezérleni (meg persze az ugyanilyen, gyári Canon 600EX-RT-t), semmi mást, cserébe viszont nincs szükség annyi vevőre, ahány vakunk van, mert a vevőegység a 600EX-RT vakukba eleve be van építve. A Yongnuo (és a Canon) RT rendszere tehát egy zárt rendszer, egymással kompatibilisek, de rádión keresztül csak egymás saját E3-RT kioldóival tudjuk vezérleni őket. (meg persze úgy, ha a fenti YN622 kioldót használjuk, de ekkor vevőt is kell tegyünk a 600EX-RT vakuk talpára, ami alapvetően hülyeség, hiszen ha már egyszer van bennük saját vevőegység, akkor elég csak a saját rádiós kioldóját /az E3-RT-t/ megvenni hozzá.)

A fenti kioldók esetében mindenhol azt írtam, hogy “tudjuk állítani a vakuk erejét”. Ez ettől függetlenül még azt jelenti, hogy TTL vakukról beszélünk, vagyis ezek automatán villannak, akkorát amekkorát a fényképezőgép mond nekik, de a kioldókról ezt felülbírálhatjuk, megmondhatjuk nekik, hogy a kamera által ajánlottnál erősebbet, vagy gyengébbet villanjanak-e, illetve ha akarjuk átválthatjuk őket Manuális módba és úgy távirányíthatjuk az erejüket. Amíg a manuális vakuk piacán nem volt lehetőség távvezérlésre, sokan csak azért vettek TTL vakukat és TTL kioldót, hogy azt aztán manuális módban használják, de távolról tudják irányítani. Ma már erre nincs szükség, ugyanis egynémelyik olcsó manuális vakut is lehet távolról irányítani. Hála Istennek meg a Yongnuonak…

Manuális rádiós vakukioldók

Van itt nekünk pár manuális kioldónk, ilyen az RF-602, RF-603 és RF-603-II, illetve az YN560-TX vakuvezérlő. Létezett RF-601 is, de nagyon korai modell, szerintem már nem gyártják, a külön adóval (TX) és külön vevőkkel (RX) rendelkező RF-602 sem túl gyakori már a boltokban. Az RF-603 most a tuti, mert ez is egy személyben adóvevő, vagyis az egyes egységek teljesen egyformák, automatán dönti el a rendszer, hogy melyik az adó és melyik a vevő. Ez azért jobb megoldás, mint a dedikált adó és a dedikált vevők, mert nincs olyan, hogy pl. bedöglik az adó és megáll a munka, hiszen itt minden egység egyforma. Mondok egy példát. Van egy darab RF-602 jeladónk és hozzá 3db vevőnk. Ha itt bedöglik a jeladó (elég ha csak lemerül benne a CR2-es elem, amit nem kapunk minden sarki fűszeresnél), akkor a vevők önmagukban használhatatlanok lesznek és megáll a munka.

Ezzel szemben, ha van 4db RF-603 kioldónk, abból egyet felteszünk a vázra adóként, további hármat pedig a vakuink alá vevőként. Ha bedöglik az adó a kamerán, csak kidobjuk a rendszerből, az egyik vaku alól kiveszünk egy másik RF-603-at, feltesszük a kamerára és onnantól az lesz az adó. Ha van rá lehetőség, akkor az így vevő nélkülivé vált vakut átállítjuk S1 módba, hogy elvillanjon a többi vaku fényére, ha ez nem lehetséges, akkor is még két vakuval tudunk tovább dolgozni. Ezek a típusok ráadásul AAA elemmel működnek, amit azért könnyebb beszerezni szükség esetén. Az RF-603-II kioldó most a legfrissebb modell, megbízhatóbb, mint elődje, illetve ha akarjuk, mi is meg tudjuk adni egy kapcsoló segítségével, hogy melyik legyen a dedikált adó, és melyik döntse el automatán (TX v. TRX állás), abban az esetben, ha valamiért szívatna minket az automatika.

A másik lényeges különbség a 602 és 603 kioldók között, hogy utóbbinak van saját vakupapucsa, így a gépvázon lévő kioldóra is tehetünk egy kamera felől derítő vakut.

Yongnuo RF-603AC hálózati áramról működtethető túdióvaku vevő

Yongnuo RF-603 vevő szinkronkábellel csatlakoztatva stúdióvakuhoz

A Yongnuo RF kioldókhoz is kapható stúdióvakuhoz való szinkronkábel, így komolyabb villanókat is be tudunk vonni a rendszerbe. Sőt a Yongnuo RF-603AC néven gyárt kifejezetten stúdióvakuhoz használható vevőegységet is, melyet hagyományos módon, 220V-ról üzemeltethetünk, de veszi az elemes RF603 kioldó jelét.

Yongnuo YN560-TX rádiós vakuvezérlő (háttérben két YN560-III vaku beépített rádiós vevővel)

Az YN560-TX vezérlőt az YN560-III illetve YN560-IV vakukhoz fejlesztették. Ugyan a fentebb említett RF-602 és 603 kioldókat is elsüti, ha kell, de az igazi erejét az előbbi vakutípusokkal tudja megmutatni, ugyanis azokat nem csak elvilantja, hanem annak ellenére, hogy ezek manuális vakuk, vezérelni is tudja őket. Ez azt jelenti, hogy az YN560-TX vezérlő segítségével a gépvázról, LCD kijelzőn nézve és dedikált gombokkal állítva tudjuk megmondani, hogy a távoli 560III-as, vagy IV-es vakuk mekkorát villanjanak, milyen állásban legyen a zoomfejük, stb. Mindezt 5 csoportba szedve, vagyis a rendelkezésre álló vakukat a kioldó egyidőben ötféleképpen tudja működtetni, de persze egy-egy csoportba több vaku is tartozhat, ám az azonos csoportban lévők egyformán fognak viselkedni. Ez persze nem csinál TTL vakut az 560-asokból, hiszen azok nem leszenek automatikusak, de a kézi beállításukhoz nem kell odaszaladgálni az állványhoz, hanem el tudjuk végezni a kameráról. A vakuparaméterek állítását, illetve az egyes csoportok ki-be kapcsolását tudjuk tehát elvégezni az 560-TX vezérlővel, akkor ha a fent említett 560-III-as és 560-IV-es vakukat használjuk (a IV-es verzióba gyakorlatilag a gyár beépített egy 560-TX vezérlőt, vagyis a IV-es vaku önmagában is el tudja látni azt a feladatot, amit az 560-TX vezérlő végez, vagyis manuális módban tud irányítani más 560-III-as vagy 560-IV-es vakukat. Ez azért lehet fontos, mert ha a gépünkön egy 560-TX vezérlő csücsül, lefoglalja a vakupapucsot, és ha szeretnénk a kamera felől derítés alkalmazni, bajban vagyunk, ugyanis nincs hova tenni a vakut. Ha 560-IV-es vakut használunk, akkor a kamera felől is jöhet derítés, és még a távoli vakukat is tudjuk irányítani.). Említettem, hogy az YN560-TX vezérlő (és persze az YN560-IV vaku) elsüti az RF-602 és 603 kioldókat is. Ezeket azonban csak és kizárólag elsüti, azokat csoportba sorolni nem tudja, és a rajtuk lévő vakut irányítani sem tudja. Vagyis ha egy 560-as rendszerbe beveszünk egy “idegen” vakut egy RF kioldóval, akkor az villanni fog a többivel egyidőben, de ha változtatni akarunk valami paramétert rajta, vagy ki akarjuk kapcsolni ideiglenesen, akkor oda kell menni és a vakun elvégezni.

A legújabb Yongnuo rádiós kioldó az RF-605. Ezt illett volna a fenti “brancsban” említeni, de a működésének megértéséhez előbb le kellett írni az YN560-TX működését. Visszatérnék ugyanis az előbbi bekezdés utolsó mondatára, hogy az YN560-TX az RF kioldókat csak elsütni tudja. Nem úgy a legújabb RF-605-öt, ugyanis ennek a kioldónak már van kezelőfelülete és LCD-je, melyek segítségével csoportba sorolhatjuk a rajta lévő vakut. Ettől még az YN560-TX (vagy az YN560-IV) nem fogja tudni vezérelni az RF605-ön lévő villanónkat, de legalább be tudjuk sorolni azt egy külön csoportba, és ha kell ki-be tudjuk kapcsolni a vezérlőről (persze nem magát a vakut, csak az adott csoportot, de így a vaku nem fog villanni). Az RF-605 egyébként működik önmagában is adóként és vevőként, tehát ha nekünk csak a csoportok kezelésére van szükségünk, de távvezérleni nem akarunk vakukat (mert mondjuk nem Yongnuo vakukat használunk), akkor beszerzünk egy adag RF-605-öt, melyből egyet a gépvázra teszünk adóként – erről állíthatjuk, hogy mely csoportokat szeretnénk elvillantani -, a többit pedig a vakuk talpára tesszük egy-egy vevőként, melyeken beállítjuk, hogy az adott vaku melyik csoportba tartozzon.

Kamera távkioldóként használt Yongnuo RF-603. A vevőegységet a kamerán csak az egyszerűség kedvéért szokás a vakupapucsba illeszteni, de nem muszáj, sőt ha komplexebb rendszert szeretnénk összeállítani, nem is szabad odatenni

A Yongnuo manuális rádiós kioldói egy megfelelő kábel segítségével használhatók fényképezőgép kioldókként is. Ekkor megfordul a rendszer, vagyis a vevőt tesszük a kamerára és kötjük össze azt egy kioldókábel segítségével, az adót pedig normál esetben fogjuk a kezünkben és a rajta lévő exponáló gomb nyomására tudjuk a kamerát távolról exponálni. Azért mondom, hogy normál esetben, mert ez a megoldás millióegy lehetőséget rejt magában. Vegyünk csak példaként egy olyan esetet, hogy a távvezérelt kamera lekerül a földre egy focikapu mögé, az adót meg nem a kezünkbe fogjuk, hanem egy másik fényképezőgép vakupapucsára tesszük, így a kezünkben lévő kamera exponálása fogja elexponálni a távoli kamerát a rádiós kioldó segítségével, magyarul a gólt két szögből tudjuk fotózni ezredmásodpercre ugyanazon pillanatban…egymagunkban. De továbbmegyek. Ha nem meccsen vagyunk, hanem például ugyanilyen reklámfotót készítünk, akkor ezt a jelenetet akár be is világíthatjuk egy rakás vakuval, mindegyikre rádiós kioldót teszünk, ami a kameránkon lévő adó vezérel, így a kezünkben lévő fényképezőgép az exponálás pillanatában elvillantja a jelenetet bevilágító vakukat, és még a teljesen más szögből fotózó fényképezőgépet is. De nem is kell ehhez egy második kamera a kezünkbe. Vegyük csak a természetfotósokat. Telepítik a kamerát egy kioldóval az odúhoz, bevilágítják azt 2-3 vakuval, majd az adóval a kezükben elbújnak egy lessátorba és várják a madarat, mókust, akármit. A megfelelő pillanatban csak meg kell nyomni a gombot az adón és a kamera exponál, a vakuk villannak, anélkül, hogy mi magunk megzavarnánk a jelenetet. Mindez 100m hatótávig működik. Komoly, mi? 🙂 Persze ehhez már kell némi csavar a történetben, ugyanis a kamerát kioldó cucc és a vakukat kioldó cuccok más csatornán kell álljanak, különben a kezünkben lévő adóval nem biztos, hogy ezredmásodpercre pontosan az expozíció pillanatában villantjuk el a vakukat. Egy ilyen szettet célszerű úgy felállítani, hogy egy adó van a kezünkben, egy vevő a kamerához kötve, ez “okozza” az expozíciót, továbbá egy másik adó másik csatornára állítva van a kamera vakupapucsában, és ugyanazon a csatornán lévő vevők a vakuk talpa alatt és ezek felelnek a világításért. Ekkor mi sütjük el a kamerát, a kamera meg egy külön csatornán a vakukat, így nem lehet szinkronizációs probléma.

Az eddigi két cikkben megismertünk tehát egy jó adag Yongnuo vakutípust, és egy adag Yongnuo rádiós kioldó típust. Szóval akkor hogyan társíthatók ezek a cuccok egymással? A következő cikkben táblázat és illusztrációk segítségével megmutatjuk. Folyt. köv…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.