Teszt: Yongnuo YN300W E-TTL stúdióvaku

Górcső alatt a Yongnuo első stúdióvakuja, mely első fecskeként rögtön TTL megoldást is kínál a használónak. Lássuk mit tud és mit nem. Kijut mindkettőből sajnos.

Teljesítmény

Mint a nevéből is kiderült a Yongnuo YN300W egy 300Ws-os stúdióvillanó. Hasonló alternatívát kínál a Profoto B1, de az 500Ws-os, a Cononmark Leopard K4T, ami 400Ws-os, illetve a Phottix Indra500, ami 500Ws-os, de utóbbi három akkuról működtethető. A Yongnuo vakuja tehát ebben a csapatban a leggyengébb, és mivel hálózati áramról működtethető csak, így a legkevésbé mobilis (természetesen egy inverterrel ez is együtt tud működni, de az nem olcsó muri). A Mikrosat vakuszakija ugyanakkor belenézett már az YN300W házába, és megállapította, hogy van ott még bőven hely, így ugyanebben a házban valószínűsíthetően ki fog jönni egy 600Ws-os változat is előbb utóbb, de simán meglehet, hogy egy 1200Ws-os is.

Konstrukció

Ebből fakadóan az YN300W bizony nem kis darab, egyáltalán nem nevezhető kompakt méretűnek, pont akkora, mint a Mikrosat Classic 1200. Mondjuk ki, stúdióba való, nem terepi munkára. Mazochisták persze cipelhetik egy 6-7 kilós inverterrel együtt, de a fix használatot például az is alátámasztja, hogy a vaku védőkupakját olyan picire csinálták, hogy csak akkor lehet a vakura tenni, ha kicsavarjuk a 150W-os halogén beállítóizzót. Valljuk be ezek így együtt, vagyis az akku hiánya, a nagy ház, a szállításkor, tároláskor eltávolítandó beállítóizzó nem azt sugallják, hogy ezt a vakut külsős használatra szánták.

A felépítése egyébként masszív fém, a gombok mikrokapcsolósak, szépen működnek, a paramétereket a hátó nagy tárcsát tekerve tudjuk állítani, az értékeket pedig kék háttérvilágítású LCD-n ellenőrizhetjük. Szerencsére figyeltek az LCD betekintési szögére is, minden irányból láthatóak a feliratok rajta, viszont a hátsó tárcsa elég érzékeny és könnyen jár. A vaku hűtése egy jó kérdés, bekapcsoláskor nincs hűtőventillátor hang, próbáltam pár 1/1-es villantást egymás után, hátha csak akkor kapcsol be a ventillátor, ha melegszik a rendszer, de nem. Vélhetőleg nincs is benne aktív hűtés, csupán a rendszervakukhoz hasonló processzoros túlmelegedés védelem: ha baj van kilátásban, a rendszer letilt egy időre és nem tudunk villantani, amíg üzemi hőmérsékletre nem hűl. Dehát ez csak egy 300Ws-os vaku, ha lesz 600-as vagy nagyobb, abba bizonyára tesznek már aktív hűtést is – gondolom.

A felépítéshez még annyit, hogy a vaku szorítókarja nagyon gagyira sikerült sajnos, pici, műanyag és ha erősen meg akarja szorítani az ember érezni, hogy hajlik a kar a tenyere alatt. Eltörni meg senki nem akarja ugye, így nem húzzuk meg erősen. Ha nem húzzuk meg erősen, egy 150-es oktabox súlya alatt viszont lehet, hogy lefittyed majd. Valahogy az egész szorítómechanizmus vacak, akad, ha megszorítjuk hol könnyen mozdítható, hol feszes…nem tudom, valahogy nem az igazi.

És ha már a konstrukciós hibáknál tartunk, az ernyőt tartó foglalat a vaku oldalára/aljára került, viszont a hozzá kapott – egyébként nagyon patent – alapreflektort elfelejtették kilyukasztani az ernyő szárához, így vagy kilyukasztjuk házilag, vagy az ernyőt nem tudjuk reflektorral használni. Nem biztos, hogy kell egyébként mert a villanócső egész mélyen ül, mindenesetre reflektor nélkül nem árt jó mélyen betolni a vakut az ernyőbe, hogy oldalirányba ne szökjön fény. Ja igen, csak így nem tudjuk rátenni a vakutalpra az YN622 kioldót, mert az ernyő szára beleakad. 😀 Ámátőőőr….

A vicc az, hogy valahol ez egy high-tech vaku, és pont a két legegyszerűbb részét cseszik el, a szorítókart és az ernyőrögzítést. 😀

Funkciók

Egy mítoszt szeretnék már most eloszlatni: ez egy E-TTL vaku, de nincs benne HSS gyorsszinkron! Volt ezzel egy kis kavarc a bejelentéskor, ott több weboldalon azt állították van benne, emlékeim szerint mi is így írtunk róla, de a HSS-nek jelenleg nyoma sincs, se a vakun, se a Yongnuo weboldalán. Sajnos csak egy kínai használati útmutatót kaptam hozzá a dobozban, az angol nyelvűt meg szokásos módon a Yongnuo szerveréről úgy uszkve 1-1,5 nap alatt lehet letölteni. Hiába, 21. század… 5KB/sec letöltési sebesség Kínából, 2,8Mb után Network connection lost…. (Lehet, hogy náluk van már internetadó? :-O) Vélhetőleg a HSS-t meghagyták egy majdani firmware frissítésnek, vagy a következő generációs modellnek. Láttunk már ilyet…

Ez a vaku úgy E-TTL, hogy a saját vakupapucsára (merthogy van neki alul, épp mint egy rendszervakunak) egy Yongnuo YN622C rádiós kioldót teszünk (vagy más E-TTL vakukioldót) és azzal villantjuk el. Ezáltal lehetőség nyílik a gépvázról vezérelni, ha az YN622C vevő párja egy másik YN622C a gépváz tetején, akkor a Canon-váz menüjéből tudjuk megtenni ezt, ha egy YN622TX-et használunk, akkor pedig a vezérlőről lehet beállítani. De természetesen ha már van egy Pixel King Pronk, vagy más E-TTL vakukioldónk, azzal is lehet használni, épp mint egy TTL rendszervakut. (Tévedés joga fenntartva, nem próbáltam csak Yongnuo kioldóval, de a logika azt diktálja, hogy más TTL kioldóval is működnie kell! Vásárlás előtt ki kell próbálni!)

Ez a stúdióvaku akkor is E-TTL ha a Canon infrás optikai vezérlésével használjuk. Ehhez a MODE gombbal át kell állítani (E-TTL C “istennyila” módba, ld. lent), ahol aztán beállíthatjuk a kommunikációs csatornát 1-4-ig, és a csoportot A-C-ig. Az optikai érzékelő a vaku tetején van, ezzel műkdöik a Slave 1 és Slave 2 mód is, amikor másik rendszervaku vagy stúdióvaku fényére villan el az YN300W.

Természetesen van benne sima, mezei Manuál mód is, amit 1/1 és 1/128-ad tartományban állíthatunk 1/3 lépésenként. Mivel a hátsó tárcsa elég érzékeny, így néha nehéz lesz precíz értéket beállítani, könnyen túlugrik a kívánt beállításon, ugyan vannak finoman érezhető fokozatai, de tényleg nagyon óvatosan kell kezelni. Már ha a vakun állítjuk, természetesen a gépvázról állítva egy erre alkalmas kioldóval nem kell ilyenekkel foglalkozni.

Az YN300W-be került FEB (Flash Exposue Bracketing), vagyis vakusorozat üzemmód, ekkor a kamerát sorozatra állítjuk, a vakun pedig belőjük a bracketinggel készült képek közti különbséget +/-3FÉ tartományban és lövünk. Az első három kép között lesz egy normál, egy világos és egy sötét kép, amiből aztán vagy kiválasztjuk a legjobbat, vagy HDR képet készítünk belőle.

Érdekesség még, hogy az YN300W tetején is van egy vakupapucs, ami a talpkiosztást elnézve szintén TTL. Azok után is, hogy megírtam egy 4 részes Hogyan építsünk Yongnuo vakurendszert cikksorozatot, és oda-vissza kenem-vágom a Yongnuo termékskáláját, a kombinációkat és a lehetőségeket, erősen agyalnom kell rajta, hogy ez mire lehet jó. Aztán egy próba után kiderült, hogy semmire, ugyanis halott a csatlakozó, egyszer majd egy következő modellben biztos lesz valami funkciója, de jelen pillanatban nem csinál semmit. Egy RF603 manuális kioldót próbáltam beletenni, hogy süsse el az YN560-III rendszervakumat, de nem jött össze.

Használat

Mindezek mellett a Yongnuo YN300W böcsületére legyen mondva, hogy az E-TTL automatika nagyon szépen működik! Jól összedolgozik a gépváz TTL mérésével, a villanások változatlan beállítások mellett konstansok és meglehetősen gyors a feltöltési idő, kézi használat mellett nem lesz különösebb gondunk vele, sorozat módban a 6D-m 4,5 kép/mp-ét 1/4-ed erőn tudja követni villanásokkal.

A kérdés az, hogy ha ez nem külsőben történő használatra lett tervezve, akkor mi a létjogosultsága az E-TTL-nek a stúdióban? Van némi azért. Az elsődleges szempont, amire a Yongnuo fejlesztési osztálya gondolhatott, hogy ezt a vakut egy meglévő rendszervakus szett mellé fogják venni az emberek. Egy TTL kioldóval (YN622), mitöbb egy TTL vezérlővel (YN622-TX) szépen be tudjuk illeszteni a rendszerünkbe és a gépvázról tudjuk irányítani a stúdióvakukat a stúdióban. Nem kell minden exponál odaszaladgálni beállítani, mint egy hagyományos stúdióvakut. Jóllehet vannak már hagyományos stúdióvakukhoz is vezérlő rendszerek, mind a Mikrosat, mind a Bowens, a Hensel, a Profoto, a Jinbei stb kínál a saját vakuihoz vezérlőrendszert, de ha már van egy Yongnuo rendszerünk otthon, akkor nem kérdés, hogy ezt a vakut tegyük-e be a stúdióba, vagy álljunk át egy teljesen más rendszerre és egyszerre kettőt tartsunk fenn (egy Yongnuo a rendszervakuinknak, egy másik a leendő stúdióvakuinknak). Az is igaz viszont, hogy ehhez nem kellett volna még E-TTL, hiszen a Yongnuo az YN560-III manuális rendszervakuknál is megoldotta már a távoli vezérlést, tehát a technológia megvan. Miért lett mégis TTL? Egyrészt a kényelem miatt, ezeket a vakukat betesszük a stúdióba és csak finomhangolni kell, egyből normális mértékűt villan, már csak az arányokat kell beállítani, ha több vakut használunk. Ha csak egyfényes világításunk van, akkor pláne alig kell foglalkozni vele. A fénymérők már kiveszendőben vannak ugye, némileg helyettesíti a TTL technológia a használatukat (kövezzetek meg, nekem még mindig van fénymérőm, igaz nincs TTL stúdióvakum, bele lehet kötni a fenti állításba, de ez most másik téma). Másrészt a TTL technológia képes csak a HSS gyorsszinkronra és a második redőny szinkronra. Az YN300W egyelőre csak utóbbit tudja, plusz még ehhez jön a FEB vagyis a bracketing. Arról nem beszélve, hogy ott egy TTL vakupapucs az YN300W tetején, ami valami extrára a jövőben biztos jó lesz, hogy mire, az majd kiderül. A hátulján találunk USB aljzatot a majdani firmware frissítéssekhez, szóval bármi lehetséges.

A vakut egyébként hagyományos jackdugós szinkronkábellel és ilyen csatlakozóval ellátott manuális rádiós kioldóval is el tudjuk villantani, de ekkor csak manuálban működik természetesen. Ugyanígy a Slave/CELL üzemmódokban is.

Megtaláltam viszont a vaku egyértelmű Achilles inát, ez pedig a színhőmérséklet. Én nem tudom, hogy a nálam járt vaku elsőszériás-e, vagy bétaverzió, vagy hogy gondolta ezt a Yongnuo, de sajnos botrányos a teljesítménye ezen a téren. 1/1 maximális erőn (üzemmódtól függetlenül) még viszonylag fehér fényt ad, 6000 Kelvin és 0 Tint az eredmény, ha Lightroomban egy semleges fehér felületre nyomok WB pipettát. Ahogy csökkentjük a teljesítményét a vakunak, egyre kékeszöldebb lesz a fénye, minimum erőn ez már olyan extrém mértéket üt meg, ami egy vakunál egész egyszerűen elfogadhatatlan! A pipettás eredmény a fehér felületen közel 10.000 Kelvint és +40 Tint értéket mutatott! Az ész megáll!

Ami kimaradt még, az a beállítófény, jó stúdióvakuhoz méltóan szabályozhatjuk külön az erejét, ki is kapcsolhatjuk, és a vaku teljesítményéhez arányítva is használhatjuk.

Összegzés

Ezt a vakut valamiért nagyon elkapkodta a Yongnuo, márpedig egy kínai cégnek, aki évről évre építi a renoméját, és jobbnál jobb cuccokat ad ki, ezt nem szabadna megengednie magának. Átgondolatlan tervezés, konstrukciós és ergonómiai hibák, nem egyértelmű termékpozícionálás, katasztrofális színhőmérséklet. Ezek bizony nem arra a Yongnuora emlékeztetnek, aki meghallgatja a felhasználói igényeket és aszerint fejleszti a termékeit, aki innovációban lekörözi a világvezető márkákat. Ráadásul nem is olcsó termékről beszélünk, ennyi pénzért már elég korrekt stúdióvakukat kapni, igaz azok nem E-TTL vakuk, de legalább szépen működnek. Hatalmas csalódás részemről az YN300W, egyetlen dologban tudok bízni, hogy nálam csak valami elsőszériás modell járt és ezeket a hibákat javítják a jövőben. A színhőmérséklet rendbetétele az elvárható minimum, enélkül a kutya nem fogja megvenni a vakujukat mert “égszínkék neonnal” senki nem akar világítani. Aztán jó lenne ha lecserélnék a szorító mechanizmust is, hogy a vakut stabilan lehessen rögzíteni anélkül, hogy attól tartanánk, a szorítókar a kezünkben marad. Ezek olyan szarvashibák, hogy az összegzésben nem is vagyok hajlandó újra említést tenni a pozitívumokról, mert a fentieket felesleges szépíteni.

A Yongnuo YN300W a cikk írásakor 139.000 Ft-os áron kapható a Mikrosatnál, ez jelenleg a legolcsóbb alternatíva a TTL stúdióvakuk piacán. Mind a Profoto, mind pedig a Phottix vaku drágább, a Cononmark K4T-t pedig jelenleg sehol nem kapható, amikor még kint volt eBayen, az is drágább volt. Ez a vaku viszont csak Canon használóknak elérhető, a Nikonos verzió egyelőre nem jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.