Teszt: Nagy fényformálóhoz erős vaku kell?

Ez a kérdés bizonyára sokakban felmerül. Nagy softboxok, ember méretű visszaverő ernyők…ezekhez biztos nagyteljesítményű vaku is kell. Ezt a tévhitet szeretnénk eloszlatni mai posztunkban/tesztünkben.

Sokan azt gondolják, hogy egy 150cm-es ernyőhöz, vagy egy 90x100cm-es softboxhoz már komolyabb vaku is kell, pedig ez nem így van. A fényformáló mérete nincs összefüggésben a vaku teljesítményével, azon egyszerű oknál fogva, hogy egy gyengébb teljesítményű vaku gyengébb fényét, egy erősebb vaku erősebb fényét fogja az a fényformáló visszaverni vagy átereszteni. A fény minőségén a teljesítmény semmit nem változtat, annyi történik csak hogy a gyengébb vakunál (az erősebbhez képest) nyitni kell a blendén, vagy emelni az ISO érzékenységen, de ez fényformáló nélkül is így van.

Íme a bizonyíték, az alábbi három képpár stúdióvakuval készült, háromféle ernyővel. Az egyébként 1200Ws-os vakut 1/32-ed értékre állítottam, ami teljesítményben nagyjából megfelel egy rendszervaku maximális fényerejének (sacc per kb, igazából teljesen mindegy minek felel meg, a lényeg hogy gyenge volt a fénye). A vaku a teszt alatt végig ezen az értéken maradt, és a vaku távolsága sem változott a tárgyhoz képest.

Először egy kisméretű, 85cm átmérőjű ernyőbe villantottam vele és kézi fénymérővel megmértem az értéket: ISO100, f/5.6. Lefotóztam Maja méhecskét, majd semmihez nem nyúltam, csak annyit tettem, hogy kicseréltem a 85cm-es fehér visszaverő ernyőt, egy 110cm-es szintén fehér visszaverőre.  Lőttem egy újabb kockát (és fénymérővel is kimértem), az eredmény picit becsapós volt, mert gyengébb lett a fény, de a színe is más lett, ami árulkodó jel volt: a 110-es ernyő más márkájú volt, más volt a bevonata, így nem vert vissza annyi fényt, mint a 85-ös és a visszavert fény színhőmérséklete is más volt a másfajta vászon miatt. Ezt az elméletet igazolta a következő próba, amikor a 110-es ernyőt lecseréltem egy 150cm-es, 16 pálcás fehér visszaverő ernyőre, mely ugyanaz a márka volt, mint a pici 85-ös. Láss csodát, a színhőmérsélet ugyanaz lett és a mért fény továbbra is ISO100-on f/5.6. Ez azt jelenti, hogy fénymennyiségben a 85-ös és a 150-es ernyők között semmi különbség nem volt, tehát kijelenthetjük, hogy tévhit az, hogy a nagy fényformálóhoz erősebb vaku kell.

 

Nyers képek

 

 
Fehéregyensúly korrigált képek
 

Ez azt jelenti, hogy egy rendszervakuval is lehet használni a nagy fényformálókat? A válasz: némi kompromisszummal igen. Ez a kompromisszum pedig abból fakad, hogy a rendszervakuk reflektora előrefelé vetíti a fényt, míg a stúdióvakuk szabadon álló villanócsöve minden irányba. Utóbbi emiatt jobban meg tudja tölteni fénnyel a fényformálókat, míg a rendszervaku csak a fényformáló közepébe fog villantani. Ez némileg kiküszöbölhetjük azzal, hogy kihúzzuk a 14mm-es diffúzorlapkát a rendszervakun, hogy méginkább terítse a fényt, esetleg ráteszünk egy diffúzor kupakot, ez szintén segíthet. Ernyő esetén segíteni fog még az is, hogy az ernyő szárát úgy toljuk be a vakutartó adapterbe, hogy minél nagyobb távolság legyen a nagyméretű ernyő és a rendszervaku feje között, így javarésztki fogja tudni villantani az ernyő felületét. Minél közelebb van a kettő egymáshoz, annál inkább csak a közepébe fog villanni a vaku, minél távolabb van, annál jobban kivilágítja, de annál kevesebb (viszont lágyabb) fény fog vetülni a tárgyunkra/modellünkre. Utóbbi jelenséget úgy is kipróbálhatjátok, ha fogtok egy elemlámpát és rávilágítotok a falra. Ha 10centiről világítotok, a falon lévő fényfolt szinte olyan erős lesz, mint maga a lámpa, ha viszont hátrébb mentek egy-két métert, akkor nagyobb lesz ugyan a fénykör a falon, de jóval gyengébb fényű. Ugyanez történik az ernyővel is.
A fenti, legelső fotón látható, ahogy egy Yongnuo YN560-III rendszervaku villan egy 150cm átmérőjű ernyőbe. Figyeljük meg, hogy majdnem teljesen ki tudja villantani, csak az ernyő legszélső részein esik le a fény. Viszont már így is olyan lágy fényt produkál, amit kevés fényformáló tud és rendszervakus fotózásnál meglehetősen ritka jelenség, stúdió minőségű fényt kapunk általa.

Az, hogy milyen erős vakura van szükségünk tehát nem azon múlik, hogy mekkora fényformálóval akarjuk használni, hanem azon, hogy azt a bizonyos fényformálót milyen messzire akarjuk tenni a megvilágítandó témánktól, továbbá attól, hogy mennyire akarunk/tudunk blendét nyitni, avagy ISO-t emelni, illetve attól, hogy egy meglévő környezeti fényt mennyire akarunk túllőni a vakuvillantással.

Ha csak simán egy relatíve sötét stúdióban használjuk a vakut, még egy 160Ws-os stúdióvaku is elég lehet, ha nincsenek extrém igényeink. Ez is pont ugyanúgy ki fogja villantani a 180cm-es oktaboxot, mint az 1200Ws-os. A probléma ott kezdődik, ha mondjuk makrózni akarunk, ahol egy nagyobb mélységélesség miatt f/16-18-as rekeszt is olykor állítanunk kell. Ez olyan szűk nyílás, hogy bitang mennyiségű fényre van szükség a jó expohoz, na ehhez már kell a vakuteljesítmény, de ennek semmi köze a fényformáló méretéhez.

Még mindig nem hiszitek amit mondok?

Íme, egy 150cm-es oktaboxot kivilágítottam egy iPhone “vaku”fényével. Persze ISO csilliárdon és f/2-es rekeszen. Az összehasonlítás kedvéért egy rendszervakut is belevillantottam minimum (1/128) teljesítményen. Lám még egy iPhone is kivilágítja az oktoboxot, csak épp meglehetősen gyenge fénnyel:

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.