MEGOSZTÁS

Épp a minap emlegettem egy cikkben a Sekonicot és a Polarist, mint két neves fénymérő gyártót (szegény Gossent meg kifelejtettem). Akkor jutott el a tudatomig, hogy a Sekonic legalább rendszeresen ad ki új termékeket, de vajon mi lehet a Polarissal? A cég, pontosabban a márka gyakorlatilag megragadt annál a fénymérőnél, amit jópár (egészen pontosan 20) éve árulnak, azóta alig-alig volt valami újítás. Vélhetőleg azért élnek még mindig, mert az eddigi modellük az egyik legolcsóbb, ha nem a legolcsóbb digitális fénymérő a piacon, így bizonyára népszerű termék lehet világszerte. Most azonban az Aspen nevű japán cég bemutatott egy új típusú fénymérőt is, a Polaris Karatot, ami nem is rossz darab, és még mindig elérhető áron megy.

Mit nevezünk elérhető árnak? Azért a fénymérők sosem voltak olcsók. Ami már 50-60ezerbe kerül, azt vehetjük olcsónak, 70-100ezer között van a középkategória, de létezik 200-250ezer forintos is tele extra szolgáltatásokkal. Ehhez képest a Polaris Karat 72.700 Ft-os ára tudásához képest egész baráti.

 

Felépítés

A két db ceruzaelemmel működő kézi fénymérő megvilágított LCD-vel rendelkezik (melynek fényereje állítható), dedikált gombokkal látták el, mutatja az akkuállapotot, és tud beeső és visszavert fényt, továbbá környezeti és villanófényt is mérni. Az építési minősége nem épp első osztályú, azért szét nem esik, de eléggé kopogós műanyagból készül, a gombok működése (leginkább a navigációs gomboké) nem túl meggyőző, a kúp-diffúzor ki-be tekergetése sem egy leányálom, az embernek az első pár használatkor olyan érzése van tőle, hogy mindjárt eltörik benne valami pöcök és biztos elromlik a rögzítési mechanizmus, aztán néhány használat után bekopik valami és akkor már barátibb, de akkor sem olyan finoman lehet behúzni, mint egy Sekonic kúpját.

 

 

 

 

Ha valaki ilyen fénymérőt vesz, ne lepődjön meg, hogy a Power és a Menü gombok nem működnek, működnek azok, csak hosszan kell nyomni őket. Nem tudom ennek mi az értelme, valószínűleg a véletlen megnyomódás elkerülése a cél, de ezt én nem spiláztam volna így túl a gyártó helyében (vagy akkor legyenek süllyesztett gombok).

 

 

A Karat alján találunk PC-szinkron csatlakozót, továbbá két fémtalpat, amire a használati útmutató azt írja, hogy opcionálisan kapható rádiós vakukioldót tehetünk oda, ám ennek nyomát a weblapjukon nem találtam, vélhetőleg később dobják majd piacra.

 

 

Üzemmódok

Mindkét esetben megadhatunk záridőt és ISO-t, és a Karat megmutatja a szükséges rekeszt, folyamatos fény üzemmódban pedig a záridő prioritás mellett használhatunk rekeszprioritást (vagyis rekeszt adunk meg és ISO-t, a Karat pedig megmutatja a szükséges záridőt), kérhetünk záridő- és rekeszprioritást (vagyis záridőt és rekeszt adunk meg és a Karat megmutatja a szükséges ISO értéket) és kérhetünk fényérték mérést is. A menüjében megadhatunk expozíció kompenzációt, bár nem értem, hogy miért csak -0.9 és +0.9 FÉ tartományban és azt sem tudom, hogy ennek mi a gyakorlati haszna egy fénymérőben.

 

 

Vaku többszörözés

A MULTI móddal vakufény összeadódást tudunk mérni, ez úgy működik, hogy egy megmérünk egy villantást és a MULTI gombot nyomva tartva a nyilakkal lépkedve láthatjuk, hogy mekkora rekeszt kell használni, ha ugyanezt a villantást megismételjük még egyszer, vagy 2x, 3x…egészen 9-ig. Hosszú záridős, fényfestős felvételeknél jöhet jól ez a funkció, illetve jó lehet még akkor, ha rendszervakukat akarunk egy csokorba fogni, kiválóan lehet látni, hogy a kívánt rekeszérték eléréséhez hány darab rendszervakut kell egy kupacba raknunk. Egyvalamit nem tud a multi mód, mégpedig különböző erősségű villantások összeadását. Más, hasonló funkcióval rendelkező fénymérők nem csak “papíron” adják össze a villantásokat (azt feltételezve, hogy mindegyik hasonló erejű), hanem ténylegesen mérik az összes villantást és valós időben adják össze a rekesztértékeket.

 

 

 

 

Átlagos rekesz és fénykontraszt

A Polaris Karat tud átlagfényt és kontrasztot is mérni, előbbi esetében egy átmeneti memóriában eltárolhatunk max 3 mérés ereményét, majd gombnyomásra e három mérés átlagát mutatja. A kontraszt mérés pedig úgy történik, hogy az előbb említett átlag mérés után a fénymérő átvált folyamatos mérés üzemmódba, és fényérték mértékegységben láthatjuk, hogy a témánk egyes részei az átlaghoz képest mennyivel sötétebbek vagy világosabbak.

 

 

Vaku és környezeti fény aránya

További okosság a Polaris Karatban a vakufény-környezeti fény arányának mérése, az eszköz ugyanis a jobb alsó sarokban százalékértékben mutatja, hogy az éppen megmért vakufény hány százalékát teszi ki az expozíciót befolyásoló összfénymennyiségnek. 100% esetén ugye a kamera szempontjából az adott záridő és ISO érték esetén csak a vakufény játszik szerepet, majd ahogy szabályozzuk lefelé a vakut, és/vagy épp növeljük a záridőt, ez a százalékérték egyre inkább elkezd csökkenni, vagyis a környezeti fény egyre inkább bejátszik az expozíciónkba.

 

 

 

 

Vaku villanási idő (sebesség)

Az üzemmódok között találunk még egy érdekességet, a gyártó szerint világelsőként tud a Polaris Karat vakuvillanási sebességet, vagyis villanási időt mérni (mármint a kézi fénymérők körében). A mérési tartomány 1/100s – 1/9000s-ig terjed, jóllehet egyes rendszervakuk akár 1/20.000s sebességgel is képesek villanni, ám a gyakorlatban a kilencezredes határ bőven elég, hiszen mikor akar az emberfia vakusebességet mérni, ha nem akkor, amikor valami gyors mozgást szeretne kimerevíteni a vaku segítéségével. Ami 1/9000s-nál nem “fagy meg” a fotón, az már nem nekünk való, tehát ésszerű keretek között nagyon jól használható.

 

 

Pontosság

Az, hogy a villanási idő mérő mennyire pontos, majd kiderül egy későbbi cikkben, ígéretet kaptam a Mikrosattól egy Broncolor villanási idő mérőre, azzal kívánom összevetni, mindezt megfejelve egy vakuteszttel.
A fénymérés tekintetében a saját Sekonic L-408 fénymérőmmel tudtam összehasonlítani, kérdés, hogy mire mentem vele? Nem tudom a fénymérőknek van-e és ha van, akkor mennyi a szavatossági idejük. Az én L-408-am már meglehetősen régi darab lehet, használtan vettem, így csak a külleme alapján tudom saccolni, 15 éves biztos van. Mindenesetre a Sekonic-kal összehasonlítva beeső fény esetén a Polaris általában kb 1/3 blendével kevesebbet mért, nagyon ritka esetben 1/2 blendével, néha meg ugyanazt, de úgy mondanám, hogy 10-ből 8 esetben 1/3 blendén belül volt az eltérés. Hogy a két fénymérő közül melyik mutat pontosabb értéket nem tudni, mondanám hogy a Sekonic a tuti, de kérdés, hogy egy 10-15 éves fénymérő mennyire tuti még…

Hasonló a helyzet a visszavert fény mérésekor is, bár itt a Polaris kissé összekavarja a júzert. Visszavert fény méréséhez ugyanis besüllyesztjük a kúpot az egy dolog, de a leírás szerint a Karat tetején is van egy visszavert fény mérésére szolgáló lencse. A kérdés, hogy akkor a pontos méréshez melyiket fordítom a tárgyam felé? A besüllyesztett kúpot, így a tetején lévő lencse felfelé az égbolt/mennyezet/mennyezeti világítás felé néz? Vagy a Karat tetejét fordítom a tárgy felé és a besüllyesztett kúp lefelé néz a földre? Vagy felfelé az égre/mennyezetre? Gondoltam majd a Sekonicom megmondja, hogy mi az igazság, de nem igazán mondta meg. Kiderült ugyanis, hogy utóbbi botrányosan mér visszavert fényt, 4-5 fényértékkel alálő a valóságosnak, egyedül az átnézeti spot-mérője mutat rendes eredményt. Ehhez legközelebb a Polaris azon mérése állt, amikor a besüllyesztett dóm nézett a tárgy felé, a tetején lévő lencse meg felfelé (esetemben egyenesen bele a mennyezeti világításba), magyarán rendesen tartottam (a használatiban is így mutatják, de nem értem miért jó az, hogy ilyenkor az égbolt meg a mennyezeti világítás felé néz egy fénymérő lencse…na mindegy, Polariséknál biztos tudják). Ebben az állásban hozta a fentebb már említett 1/3-dal kevesebb fényt mérés a Sekohoz képest.

 

 

 

Pozitívum viszont, hogy az ISO skáláját a Polarisnak 32.000-ig lehet tolni, az én régi Sekonicomban 8.000 a maximum.

 

 

Összegzés

Egy remek készülék némi kis feketelevessel. 72ezer forintért egy nagyméretű, átlátható LCD-vel rendelkező, könnyen kezelhető fénymérő ajándék úgy, hogy tud környezeti és villanófényt mérni, a kettőt ráadásul egyszerre is, és százalékos arányban megmutatni a szerepüket az expozícióban, továbbá tud átlagot és kontrasztot mérni, van benne Multi mód és még vakuvillanási időt is mér. Üröm az örömben az, hogy a pontosságával vannak néminemű problémák, ami azért egy fénymérőnél meglehetősen kardinális dolog, de láttam már rosszabbat is. Mezei júzernek nem lesz vele problémája (egy vérprofi, fénymérőguru tárgyfotós meg úgysem ezt fogja megvenni), visszavert fényt mérő kollégák meg próbáljanak rájönni, hogy kell rendesen tartani.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here