Villanási sebesség, avagy milyen gyorsak a vakuink, és miért fontos ez?

“A vakuvillanás megfagyasztja a mozgást a képen” – ezt a legtöbb gyakorló fotós tudja. Alapkiindulásnak nem rossz kijelentés, de nem fekete-fehér a dolog. Megfagyasztja, de mennyire? És milyen gyors mozgást? Vannak ugyanis olyan helyzetek, amikor nem mindegy milyen vakut és hogyan használunk. Nem is feltétlenül olyan szélsőségesek ezek a helyzetek, hiszem bizonyára találkoztatok már ugrándozó/táncoló modellnél bemozduló hajjal, bemozduló végtagokkal, amikor stúdióban fotóztatok, illetve meggyűlhet a baja az embernek egy-egy extrémsport fotónál is. Egy felpattintott, pörgő gördeszka elég gyors, épp úgy, mint a pohárból kifröccsenő vízcseppek, ha beledobunk egy tárgyat. Ezekkel még a vakuk is nehezen bírkóznak meg…legalábbis ha nem a megfelelőt használjuk és nem megfelelően.

Gyors mozgás vakuval megfagyasztva

A vaku villanási ideje, vagy villanási sebessége (angolul flash duration) azt jelenti, hogy a vaku a villanás során mennyi ideig bocsájt ki fényt. Mi csak egy villanásnak látjuk akárhogy is állítgatjuk, de a vakuk ilyenkor ugye világítanak, igaz csak a másodperc törtrészéig. A lényeg itt a törtrészen van. A villanási időt század és ezredmásodpercben mérik, épp úgy, mint a fényképezőgép záridejét. A záridő fejezetnél pedig már az iskolában is elmondják, hogy sétáló ember 1/60s, futó ember 1/125s, versenyautó 1/500s, ha ez alá megyünk, be fog mozdulni.

Szívesen továbbvinném a “mondókát”, hogy libbenő haj és végtagok ennyi secundum, pörgő gördeszka ennyi secundum, fröccsenő vízcsepp amannyi, repülő puskagolyó meg mégannyi, de sajna nem kísérleteztem ki pontos értékeket. Talán a gördeszkához hozzá tudok szólni, az extrémsport fotózásnál általában 1/1000s és ennél gyorsabb záridőknél ÉS vakuvillanási időknél indul a móka. Ezt a bűvös 1/1000s villanási időt viszont nem minden vaku tudja, nem véletlenül találták ki az olyan “speed-vakukat”, mint például a Mikrosat Flash-Mob (vagy az amerikai Alien Bees, ami sok extrémsport-fotós kedvence, az elektronikája technológia tekintetében ugyanaz, mint a Flash-Mobé).

 

Technológia?

Igen, e tekintetben, vagyis műszaki felépítés tekintetében kétfajta vaku létezik, és ez befolyással bír a villanási idejükre. A gyártók néha elnevezik őket mindenféle hangzatos nevekkel, néha még úgy is tesznek, mintha ők találták volna ki/fel az adott technológiát, de valójában mindkettő technológia ősrégi, csupán annyi történik, hogy az egyiket kezdik olyan területeken előnyben részesíteni, ahol eddig nem, és erre hivatkozva csinálnak úgy, mintha most találták volna fel.
Az egyik a hagyományos kondenzátoros, ún. feszültségvezérelt vaku típusa, ilyen a legtöbb stúdióvaku, a másik pedig az ún. IGBT áramkörös vaku típusa, ilyen az összes rendszervaku, illetve ilyen az egyre inkább terjedő akkumulátoros stúdióvakuk többsége is, legyen az Mikrsat FlashMob, Profoto B1, Phottix Indra, Cononmark K4T, Hensel Speed Max vagy Broncolor.

A két technológia között lényegi különbség van.

 

 

Hagyományos, feszültségvezérelt vaku

A feszültségvezérelt vaku (jellemzően a stúdióvaku) úgy működik, hogy beállítjuk egy értékre, amekkora villanást kérünk tőle, majd ehhez mérten tölti fel a kondenzátorokat. Ha 1/2 erejű villanást kérünk, akkor félig tölti fel a kondikat, majd a villantáshoz ráküldi az összegyűjtött delej (feszültség) egészét a villanócsőre. Emiatt van az, hogy ha a stúdióvakut leszabályozzuk, el kell villantani (vagy elvillan magától), mert ki kell sütnie a kondenzátort, hogy újra feltöltse, immáron kisebb értékre. Ha felfelé állítjuk, nincs erre szükség, hiszen csak rátölt a meglévőre.

 

 

Hagyományos, feszültségvezérelt vaku villanási idő görbéje

A kibocsájtott fénymennyiséget diagramon szokás ábrázolni, a fénymennyiség elindul meredeken felfelé, tehát hirtelen felerősödik, eléri a maximumot, majd szép lassan fogy, vagyis kialszik. Ez a villanási idő görbéje. Minél magassabb a görbe, annál több fényt bocsájt ki a vaku az adott pillanatban és minél hosszabban nyúlik el a görbe, annál tovább tart a villanás, vagyis annál hosszabb a villanási idő, csúnyán mondva villanási sebesség.

 

 

IGBT vaku

Az IGBT áramkörös vaku (jellemzően a rendszervakuk és az akkumulátoros vakuk, illetve ritka esetben egy-egy stúdióvaku, ilyen például a Broncolor Siros S) egy picit máshogy működik, ez ugyanis mindig maximum feszültségre tölti fel a kondenzátorokat, majd ugyanúgy ráküldi a delejt a villanócsőre, de ha nem teljes erejű villanást kérünk, csak mondjuk 1/2 erejűt, akkor a teljes kisütés felénél lekapcsolja a feszültséget a villanócsőről, vagyis hirtelen megszűnik a villanás. Ilyenkor (az említett esetben) csak félig ürül ki a kondenzátor, tehát kevesebbet kell rátölteni, mintha teljesen kiürülne (emiatt hamarabb feltölt a vaku).

 

 

IGBT vaku villanási idő görbéje

A fentiekből láthatjuk, hogy ha azt mondjuk, hogy erősebbet vagy gyengébbet villantunk, akkor ez az állítás valójában csak a hagyományos, feszültségvezérelt vakura igaz, az tényleg beállítástól függően erősebbet vagy gyengébbet villan (ám mindig közel azonos hosszúságút). Az IGBT vaku viszont mindig azonos erővel villan, csak éppen rövidebbet vagy hosszabbat, beállítástól függően. Ugyanúgy működik, mint a zárszerkezet a fényképezőgépben. Ott ha hosszabb ideig éri fény a szenzort, jobban beexponálódik a kép. Az IGBT vakunál ugyanez a helyzet, ha hosszabb ideig “világít” (villan) a vaku, jobban beexponálódik a fénye, emiatt erősebbnek érezzük a villanást, és ugyanezt fordítva. Szemre is erősebbnek vagy gyengébbnek érezzük, és a kamera szenzora/filmje is így látja.

 

 

Akkor hogy is van ez a villanási idő?

Láthatjuk, hogy ha teljes erejű villantásról beszélünk, akkor mindkét esetben ugyanúgy működik a két vakutípus. A kondik feltöltődnek maximumra, majd teljesen kiürülnek egy bizonyos idő alatt, amíg tart a villantás. Hogy ezen a teljes erőn milyen gyors időt tudnak a gyártók kipréselni a vakukból, az már egyedi gyártástechnológia kérdése, ám ez a teljes erejű villantási idő 1/130s és 1/500s idő között szokott lenni. (Hohó! 1/130s nem túl gyors, egy ugyanilyen záridő esetén örülhetünk ha a futó ember nem mozdul be!) Abban a pillanatban viszont, ha leszabályozzuk a vakukat, az IGBT vakuk villanási időben kezdenek elhúzni, hiszen azok nem kisebbet villannak, hanem rövidebbet. 1/2 erőre állítva például fele lesz a villanási idő, ha pl. 1/500s volt teljes erőn, akkor 1/2 erőn csak 1/1000s lesz (már el is értük a “bűvös” extrémsportfotós határt, igaz tovább bonyolítja a dolgot, hogy extrémsportot sok esetben külsőben fotózunk, ahol egy fél erőre vagy kisebbre állított vakuval nem sokra megyünk…hiába no, nem egyszerű a vakus extrémsport fotózás). Ha 1/4 erőre szabályozzuk, akkor az 1/500s-ból 1/2000s villanási időnk lesz, 1/8-on 1/4000s, 1/16-on 1/8000s és így tovább. Ez persze csak az elmélet, a valóságban azért nem ilyen pontosak a számok.

A vakuk leglassabb (tehát teljes erőn) villanási idejét rendszerint megadja a gyártó a vaku specifikációi között. Mostmár a kínai is, meg más rendszervaku gyártók is az esetek többségében, de nem mindig volt ez így, régen előszeretettel elfelejtették. Ám még ma is szeretnek lódítani, ugyanis kétféle módon szokás mérni a villanási időt, és a gyártók a két módszer küzül általában a rövidebb időt mutató módszer eredményét szokták feltüntetni, ez viszont nem biztos, hogy elegendő adat számunkra, ha azon gondolkodunk, hogy az adott fotózási témánkhoz vajon elég gyors-e a vakunk.

Elfáradtál? Én is. Tartunk egy kis szünetet, holnap folytatjuk, elmondom, hogy hogyan kozmetikázzák a vakugyártók a termékadatlapon a villanási időket, amivel legalább annyira nehezítik a fotós dolgát, mint amikor két kulcsszámot akarunk összehasonlítani, majd egy harmadik részben bemutatom a teszteredményeket, hogy egyes Mikrosat és Yongnuo vakuk hogyan teljesítnek e téren. Nézz vissza holnap!

A következő rész ide kattintva olvasható!
 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.