Villanási sebesség, avagy milyen gyorsak a vakuink, és miért fontos ez? – 2. rész

Ott tartottunk tehát tegnap, hogy van nekünk hagyományos (feszültségvezérelt) és IGBT vakunk, utóbbi ha leszabályozzuk gyorsabban villan, ám a gyártók szeretik kozmetikázni a mérési eredményeket, ráadásul úgy, hogy nem is csalnak közben. Olyan ez mint azok a baromi nagy napszemüvegek, amik eltakarják a csajok fél arcát, és minden nő jól néz ki benne, aztán ha leveszik akkor meg néha jááájjj….

Extrémsport fotó naplemente után, hosszú záridővel, két vakuval fotózva

Kétféle vakuvillanás mérési módszer létezik ugyanis (napszemüveges és anélküli :P).

A két mérési módszer a t0.1 és a t0.5. A t0.1 idő mindig lassabb, de ez mutatja meg a villanási idő kb 90%-ban teljes hosszát (talán egyedül a Broncolor az, aki így adja meg a vakuik villanási idejét), a t0.5 gyorsabb eredményt fog produkálni, a legtöbb gyártó pedig ezt az értéket adja meg a vaku adatlapján.

A t0.1 módszernél húznak egy 10%-os fényerősségi határt és azt mérik, hogy mennyi idő telik el azon két pont között, amikor a vaku fényereje a villanás elején felfelé átlépi a 10%-ot, illetve amikor a villanás végén lefelé átlépi. Vagyis ezen idő alatt adja le a teljes fényerejének legalább 10%-át. Ami ez (10% alatt van), az gyakorlatilag nincs látható hatással az expozíciónkra.

 

A t0.5 módszernél ezt a vonalat 50%-nál húzzák meg, tehát azt mérik, hogy mennyi idő telik el, amíg a vaku max teljesítményének legalább 50%-át kipréseli magából. Ez a mozgás megfagyasztása szempontjából nekünk nem pontos adat, mivel a max teljesítmény 50% alatti része is befolyásolja az expozíciónkat.

Hagyományos stúdióvaku villanási görbéje, alul a t0.1, felül a t0.5 módszer szintje, látható, hogy a t0.5 lényegesen rövidebb időt mutat

Egyszerűbben szólva, ha a gyártó t0.5 módszerrel azt adja meg, hogy a vakuja teljes erőn 1/1000s sebességgel villan, akkor az a vaku valójában hosszabban villan. Ha t0.1 módszerrel azt adják meg, hogy a vaku 1/500s sebességgel villan, akkor is valójában hosszabban villan, de ezen az 1/500s-on túlmenűen már annyira kevés fényt bocsájt ki, hogy annak nincs igazán jelentősége.

Itt bejön a képbe az IGBT vakuk tulajdonsága, hogy levágják a villanási görbe végét. 1/2 erőn már ugye a teljes villanási idő felénél megszakítják a villanást, így az az általános alapelv, hogy IGBT vakuknál 1/2 erőtől lefelé a t0.1 és a t0.5 mérés megegyezik, de csak az IGBT vakuk (rendszervakuk, akkus stúdióvakuk) esetében és csak 1/2 erő, vagy az alatti teljesítménybeállítás esetében.

IGBT vaku villanási görbéje, látható, hogy 1/2 teljesítménytől lefelé a t0.1 és a t0.5 idő megegyezik

A fentieken kívül még azzal is trükközhetnek a gyártók, hogy nem a teljes erőn történő (tehát a leglassabb) villanási időt adják meg az adatlapon, hanem az elérhető legrövidebb időt. “A mi vakunk akár 1/12.500s villanási időt is tud!” Jah, de valójában csak akkor, ha minimumra állítjuk. Mondjuk nincs ezzel gond, ha rögtön alatta oda van írva, hogy egyébént teljes vakuerőn 1/500s a villanási idő és az is t0.5 méréssel.

Mi van, ha t0.5 méréssel találkozunk az adatlapon? (ami elég esélyes) Hogyan tudhatjuk meg a t0.1 mérést eredményét? Vagy elolvassuk eme cikk következő részét, amiben fényt derítünk a frankóra, de az is egy bevált módszer, hogy a t0.5-ös eredményt elosztjuk 3-mal, ez nagyjából meg fogja mutatni a t0.1-es értéket. Ha tehát egy vaku adatlapján az szerepel, hogy teljes erőn t0.5 méréssel 1/1000s a villanási idő (ha nincs odaírva, hogy milyen módszerrel mérték, akkor az nagy valószínűséggel t0.5), akkor elosztva 3-mmal az erdemény 1/333s, ez kb a t0.1 mérés eredménye és a vaku valódi “mozgásmegfagyasztási” hajlandósága. Ha ez egy IGBT vaku, akkor 1/2 erőre állítva ez az érték már ugye 1/666s, lejjebb szabályozva még gyorsabb. Ha ez egy hagyományos stúdióvaku, akkor alig van hatással a leszabályozás a villanási időre, de azért hatással van, ráadásul éppen fordítva. A stúdióvakuk kis mértékben ugyan, de minél erősebbet villannak, annál gyorsabbak, ám ekkora különbség a villanási időt tekintve a minimum erő és a maximum erő között nincs, mint az IGBT vakuknál.

Azt is érdemes még tudni, hogy általában – főként a hagyományos stúdióvakuknál – minél nagyobb teljesítményű egy vaku, annál lassabb a villanási ideje.

Jöjjön tehát a következő rész, a teszteremények, ahol t0.1 módszerrel kimérve találjátok a Yongnuo és a Mikrosat vakuk jórészének eredményeit.

A vakuk tesztje ide kattintva olvasható!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.