MEGOSZTÁS
A cikk első része itt olvasható.

A negyedik változó maga a villanási teljesítmény, abban az esetben, ha egy vaku színhőmérsékletét vizsgáljuk. A vaku fizikai működéséből adódik, hogy minimum és maximum teljesítményen változó színhőmérsékeletet produkál. Sajnos ez egy ilyen dolog, és ez igaz a normál stúdióvakura és az IGBT áramkörös rendszervakukra és akkus stúdióvakukra egyaránt, az alábbi ábrából látszik, hogy egy vaku a villanási görbéje mentén először kékes spektrumú fényt bocsát ki, majd vörösesbe vált át. A gyengébb erejű villantások így mindig kékesebb színűek, mint a teljes erejű villantások, és ez hatványozottan igaz a rendszervakukra, ugyanis ott a gyenge villantáskor a villanási görbe hátsó része levágásra kerül, tehát csak a kékes spektrum marad.

Az egyetlen vakugyártó a Broncolor (legalábbis saját állításuk szerint), mely egyes típusainál garantálni tudja az azonos színhőmérsékletet a teljes teljesítmény skálán, de ők is csak úgy tudják megcsinálni, hogy a vaku villanási sebességével játszanak közben. Emiatt például a sokmilliós Broncolor Scoro S esetében arra is van lehetőség, hogy bizonyos keretek között 200K lépésekben állítsuk a vaku színhőjét. Magyarán a Broncolor se tud csodát művelni, csak ügyes trükkel kijátssza a fizikát. A változó villanási sebesség viszont egyéb területen jelenthet problémát (gyors mozgás fotózása, pl. fröccsenő folyadék), tehát az egyik ügy érdekében a másik kezünkbe kell beleharapni ilyenkor.
A Mikrosat újabb vakui esetében nagyjából az mondható el, hogy kb 200-500K különbséget produkálnak minimum és maximum teljesítmény között. (Újabb vaku alatt értsük a Digital R szériát, vagy a FlashMob szériát, továbbá a Mini 4D-t). Az, hogy 200 vagy 500 Kelvin, függ attól, hogy melyik típusról és milyen üzemmódról beszélünk. A Digital R és Mini 4D szériák ugyanis hagyományos stúdióvakuk, ezeknél 300-400K körüli a színhő különbség min. és max. értékek között. A FlashMob vakuk viszont IGBT vakuk, teljesítményszabályzásuk olyan, mint a rendszervakuké (nem kisebbet és nagyobbat villannak, hanem rövidebbet és hosszabbat), ezeknél normál üzemmódban akár 400-500K is lehet a fehéregyensúly különbség min. és max. értékek között, T-üzemmódban viszont 200-250K csak, ez az üzemmód ugyanis picit hasonlít a Broncolor korábban már említett megoldására, mégha nem is ugyanaz.
Van még egy fontos dolog a vakuk esetében. Az, hogy a teljesítményt állítva némileg változik a színhőmérséklet, az egy dolog, de azonos teljesítményen nem csak a fényerőnek kell konstansnak lennie – mint ahogy az előző cikkben említettem -, hanem a színhőmérsékletnek is. Ha tehát egy beállított vakuteljesítményen 30 képet lövünk egyhuzamban, akkor annak a 30 képnek hajszálpontosan ugyanolyan fehéregyensúlyúnak kell lennie. A stabil színhő és a stabil teljesítmény sorozat készítése esetén különösen akkor fontos, ha például forgatható termékfotókat készítünk. Egy ilyen szituációban 30-40 fotó készül miközben forog a termék egy tányéron, ezek lesznek összeillesztve egy flash vagy java animációvá. Ha a 30-40 fotó eltérő szíhőmérséklettel készül, az elég gázos tud lenni.
Néhányan hajlamosak azt gondolni, hogy csak a patinás, nagy vakugyártók vakui képesek konstans színhőmérsékletet produkálni, ez azonban nem így van. A Mikrosat Digital R szériája is az ilyen vakuk közé tartozik, teljesen konstans színhőmérsékletet produkál egy beállított teljesítményen, nem tapasztalható semmiféle ingadozás. Próbáltam. Íme egy 360fokos GIF, ami a Mikrosat Digital 12R vakuval készült. Tudom nem egy nagy truváj, de nézzétek úgy, hogy ez most a színhőmérséklet eltérés hiányának bizonyítása végett készült és nem megrendelőnek. 🙂 (Nem mellesleg ez volt az első 360fokos termékfotó próbálkozásom, pedig már rég ki akartam próbálni.) 24db nyers RAW fájlból lett összerakva, csak vágást eszközöltem a képeken.

Mivel a GIF 256 színe nem igazán adja vissza szépen a dolgot, alább egy screenshot videó a Photoshopról. Javasolt a FullHD mód választása teljes képernyőn.

Egyébként még az IGBT rendszerű FlashMob sem vészes, az is tartja a színhőt az esetek nagy többségében, egyszer-egyszer fordulhat elő +/- 50Kelvin színhőmérséklet ingadozás azonos teljesítmény mellett. Ezt is próbáltam.

Erre a linkre kattintva találtok például egy tesztet, ahol a Nikon SB-800 és SB-900 rendszervakukat továbbá az Alien Bees 800Ws-os vakukját, illetve a Dynalite egyik stúdióvakuját tesztelik WB konzisztencia ügyben. Tisztán látszik, hogy az sem mindegy a stabilitás szempontjából, hogy max vagy gyenge teljesítményen üzemel-e a vaku, illetve az sem, ha gyengéről erősre vagy erősről gyengére állítjuk. Ezek mind befolyásolhatják az eredményt. Az is látszik a tesztből, hogy a stúdióvakuk (Alien Bees és Dynalite) sokkal jobban szerepelnek a teszten (stabilabbak), mint a rendszervakuk. Ebből (is) következik, hogy a hagyományos stúdióvaku technológiával rendelkező Mikrosat Digital 3R, 5R, 7R és 12R vakuk is stabil teljesítményt nyújtanak, épp úgy, mint egy Profoto, Hensel, Broncolor vagy Elinchrom vaku.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here