Ismerjük meg a Godox rendszerét! – 2. rész

Folytatjuk a Godox termékkínálatának bemutatását, hiszen a cég meghatározó szereplője lett a világítástechnikai piacnak innovatív megoldásaival és kiterjedt kompatibilitásával. Ezúttal a rendszervakukat vesszük górcső alá.

Kezdésnek ismét beszúrom ide a Godox kínálatának egy részét bemutató múltkori táblázatot:

Godox Ving

A Godox rendszervaku családja a V-szériából és a TT-szériából áll és tartalmaz manuál és TTL vakukat egyaránt. A V, mint Ving szériával kezdjük a bemutatást, melynek igazi különlegessége a lítium-ion akksis konstrukció. A Ving vakuk tehát nem AA-méretű ceruzaelemekkel vagy ceruzaakkukkal működnek, hanem saját, egyedi li-ion akkujuk van. Ennek számos áldásos hatása van, meg egy kevés hátránya is. Lássuk sorban:

Előnyök

  • A kisebb akkuméret miatt a Ving vakuk könnyebbek és karcsúbbak, mint a hagyományos vakuk, legalábbis a Godox szerint
  • Egy Ving akku 11.1V és 2000mAh, a Godox szerint 12db AA akkuval ér fel az ereje.
  • A fentiek miatt gazdaságosabb az üzemeltetése. Nem kell 20-30db AA akkut tartani magunknál, ha több vakut használunk és tartalékot is akarunk magunkkal hordani. Nincs szükség külső elemtartóra a gyors és hosszú működéshez, nincs szükség 3-4 töltő használatára.
  • Hálózati és autós töltőt is kínálanak hozzá, 2.5-4 óra a feltöltési ideje az akkunak.
  • Egy feltöltéssel 650 teljes erejű villantásra képesek a Ving vakuk
  • Ultragyors, mindössze 1,5mp az maximális feltöltési idejük, ami a normál rendszervakuk feltöltési idejének csaknem fele. Ezt kb 200 villlanásig tudja tartani a vaku, a 200.-tól a 650. villantásig is stabilan 2 és 4mp között van az újratöltési idő.
  • Stabil fénykibocsátás és színhőmérséklet jellemzi a Ving vakukat még komolyabb igénybevétel esetén is, nem csökken a teljesítmény minden villantás után.

Hátrányok

  • Nem lehet hozzá minden sarkon elemet kapni. Ha lemerül munka közben és nincs hozzá pót akku, akkor bajban leszünk. Persze komoly fotós nem megy el dolgozni egyetlen akkkuval.
  • A rendkívül gyors feltöltési idő miatt hajlamos hamar túlmelegedni a Ving és ezt a Godox se rejti véka alá. Gyors egymást követő teljes erejű villantásnál 20-30 villanás után a Ving túlmelegszik és biztonsági okokból letilt egy időre. A Godox viszont azt írja, hogy ha nem teljes erőn használjuk, akkor akár többezer villantást is bír a vaku egyhuzamban gond nélkül.

Godox Ving V850

A Ving széria első példánya a Godox V850-es volt, ez egy manuális vaku, a talpán középérintkezőt találunk. Ereje 1/1 és 1/128-ad erő között állítható, kulcszáma 58-as, zoomfeje 24-105mm között mozog, Manuál, Multi, S1 és S2 üzemmódokat támogat. Pontos akkutöltöttség kijelzést kínál illetve rendelkezik lézeres AF segédfénnyel.  A Godox FTR-16s vagy XTR-16s vevőegységeit csatlakoztathatjuk hozzá, ezzekkel lehetőség van HSS gyorsszinkront elérni vele 1/8000s záridőig, illetve a megfelelő vezérlővel állítani tudjuk távolról az erejét, ki-be kapcsolni az AF-segédfényt és a hangjelzést. Ez kb olyan kategóriájú vaku, mint a Yongnuo YN560-II, leszámítva a HSS-t, az AF segédfényt, és persze az akkumulátoros konstrukciót.

Godox Ving V850II

A 850-es széria Mark II-es verziója már újabb típus, elődjétől annyiban különbözik, hogy megkapta a Godox X vakuvezérlési rendszer beépített vevőjét, így az X1 és az XT32 vezérlőkkel, illetve a megfelelő Master vakukkal tudjuk távirányítani minden funkcióját, vakucsoportokat A-tól E-ig, és HSS-t is elérhetünk vele. További különbség, hogy a zoomfeje 20-200mm-ig álítható (emiatt kulcszáma 60-as), és áttervezték a kezelőfelületét. Rádiós Master módban is tud működni, tehát más, beépített vagy csatlakoztatott X-vevővel rendelkező vakukat tud irányítani. A V850II vakufeje 360 fokban forgatható, villanási ideje 1/300s – 1/20.000s (t0.5). Tömege akkuval 500g. Ez kb olyan kategóriájú vaku, mint a Yongnuo YN660, leszámítva a HSS-t, az AF-segédfényt és az akkut, meg azt, hogy lényegében bármilyen X-rendszerű vakut tud irányítani manuál módban.

Felhívnám a figyelmet, hogy az X1 egy TTL vezérlő, mégis kompatibilis ezzel az egyébként manuális vakuval, illetve az XT32 és a CELLS II kioldók manuális kioldók, mégis ki tudják hozni a HSS gyorsszinkront ebből a manuális vakuból (is). Tehát minden kompatibils mindennel, nem úgy mint például a Yongnuonál. 

Godox Ving V860c és V860n

A 860-as széria a 850-es vakuk TTL változata. A C-jelű Canon E-TTL II-t támogat, az N-jelű Nikon i-TTL-t. Funkciói a TTL/Manuál/Multi/S1&S2 üzemmódok, a HSS gyorsszinkron, a FEC, FEB, FEL, a 2. redőny szinkron, a modellfény, a kamera menüből vezérelhetőség, az AF segédfény, továbbá az optikai (infrás) vezetéknélküli Master és Slave működés. Az opcionális FTR-16s vagy XTR-16s vevőt csatlakoztatva távolról tudjuk állítani az erejét egy rádiós vezérlővel vagy egy rádiós Master vakuval, de csak manuál üzemmódban. A V860-as vakuk kb hasonló kategóriájú vakuk, mint a Yongnuo YN568, leszámítva az akkus működést persze.

Godox Ving V860IIc, V860IIn, V860IIs

A Mark II-es 860as a 20-200mm-es zoomfej mellett megkapta a Godox X vakuvezérlés beépített vevőjét, így a Godox X1 rádiós vezérlővel teljeskörűen tudjuk irányítani a kameráról. C, mint Canon, N, mint Nikon, S, mint Sony, ami a kompatibilitást illeti. A rádiós vezérlés mellett továbbra is támogatja az optikai (infrás) vezérlést is Master és Slave módban. Rádiós üzemmódban azonban csak Slave vaku tud lenni. Ezutóbbi tény nem annyira jó, de vagy kiadnak később egy Master vakut is, de mivel a Godox X1 kioldónak van saját vakupapucsa, így annak a tetejére lehet vakut tenni, ha a gépvázról is villantanánk.

Amennyiben az XT32 rádiós vezérlővel használjuk, úgy elveszítjük a TTL-t, de manuál módban a vakuerő állítás, illetve a HSS megmarad. Sőt ugyanez igaz, ha Ving V850II vagy más Master vakuval vezéreljük. Ha a CELLS II kioldót használjuk akkor csak a villantás és a HSS funkció marad meg. De itt is látszik, hogy mindenki kompatibilis mindenkivel, átjárás van a manuál és a TTL vakuk között.

A Godox V860II-k tehát így kb a Yongnuo YN685 vakuval esnek egy kategóriába, leszámítva az akkus működést persze.

Godox Thinklite

 Így hívják a TT-szériát, bár bevallom e cikk írásáig ezt én sem tudtam, valahogy nem tolta úgy ezt a nevet a Godox, mint a Vinget. A TT vakuszéria már szokásos módon 4db AA-méretű elemmel vagy ceruzaakkukkal működik. Elég sok verziója létezik, úgymint a TT350, 520, 560, 600, 680, TT685, de nem érdemes mindet megjegyezni, mondom miért.

A Godox TT520, a TT520II, a TT560 és a TT600N (Nikon) vakuk meglehetősen régi típusok, a mai világban már nem versenyképesek. Nem is tudom, hogy egyáltalán forgalomban vannak-e még, mindenestre a Godox oldalán még fent vannak, akit érdekel, nézzen utána mit tudnak, valamelyikben még beépített rádiós vevő is van, de még a 433MHz-es rendszerrel kompatibilis.

Godox Thinklite TT350S

Erről a vakuról csak pár szót, ugyanis ez egy picurka TTL villanó, amit kifejezetten Sony mirrorless gépekhez szánnak. Új termék egyébként. Érdkessége, hogy csupán 2db AA elemről működik és hogy rádiós Master és Slave vaku egyaránt tud lenni, tehát gyakorlatilag minden Godox rádiós vakut tud irányítani és minden Godox X vezérlővel, kioldóval vagy rádiós Master vakuval tudjuk irányítani. TTL, HSS, 2. redőny szinkron szerepel a palettán, plusz AF segédfény és 100m hatótáv. A két AA elem és a gyenge, 35-ös kulcsszám miatt csak 210 teljes erejű villanást tud produkálni, cserébe viszont igazán picurka.

Innentől már egyszerű lesz kiigazodni a TT vakukon, hiszen mindösszesen két típus maradt…

Godox Thinklite TT600

A TT600 a Godox manuális vakuja, lényegében megegyezik a Ving V850II-vel, csak nem akkumulátoros, hanem 4db AA teleppel működik (nem is értem miért nem TT850-nek hívják). Az erőforrást leszámítva ugyanúgy manuális módban működik, középérintkezős, beépített X-vakuvezérlés vevője van és az X1, XT32 kioldóval használva képes a HSS gyorsszinkronra (illetve CELLS II-vel, de ahhoz kell rá 433Mhz-es vevőt csatlakoztatnunk – FTR-16s). Az X1 és XT32-vel illetve a Godox rádiós Master vakukkal az erejét is távvezérelhetjük, ki-be kapcsolhatjuk az AF segédfényét, hangjelzését. Zoomfeje 20-200mm-ig működik manuálisan vagy automatán, 2.6mp a leghosszabb feltöltési ideje, kulcsszáma pedig 60-as. Nem csak rádiós Slave, de rádiós Master vakuként is tud működni, tehát más TT600 vakukat is tud vezérelni, illetve más X-rendszerű vakukat egyaránt.

A Godox TT600S ugyanennek a vakunak a Sony vakupapucsos verziója.

A TT600 nagyjából egy kategória a Yongnuo YN660-nal, leszámítva a HSS-t és az AF segédfényt.

Godox Thinklite TT685c, TT685n, TT685s

Szintén ugyanaz a felállás, mint a manuális társánál, lényegében megegyezik a Ving V860II-vel, csak nem akkumulátoros, hanem AA elemmel vagy ceruzaakkuval működik (és szintén nem értem, miért nem TT860-nak hívják). Ez azt jelenti, hogy a TT685 egy TTL vaku beépített X-vevővel, ami optikai (infrás) módban lehet Master és Slave, rádiós módban csak Slave. A típusszám mögötti betű itt is a kompatibilitásra, vagyis Canonra, Nikonra vagy Sonyra utal természetesen. Ahogy már többször leírtam, X1 vezérlővel teljeskörűen irányíthatjuk csoportokba szedve, HSS-sel, 2. redőny szinkronnal, modellfénnyel stb. XT32 vezérlővel vagy másik rádiós Master vakuval pedig manuális módban tudjuk vezérelni, állítani az eredjét, ki-be kapcsolni az AF segédfényét. 

A TT685 a hasonló nevű Yongnuo YN685 vakuval egyenértékű. 

Ha tehát csak a legfrissebb, legmodernebb rendszervakukat nézzük a Godox kínálatában és Canon vagy Nikon rendszert használunk, akkor mindössze 2-2db vakutípust kell megjegyezünk: akkus vagy ceruzaelemes, ezeken belül pedig manuál vagy TTL. Egyszerűsítésképp összedobtam egy táblázatot:

Itt megemlíteném, hogy láthatjuk, hogy a Godoxnál gyakorlatilag mindenki kompatibilis mindenkivel. Sőt, az új Godox vakuk is rendelkeznek még ún. Wireless Control Port csatlakozóval, ami lehetővé teszi a régebbi, 433Mhz-es rádiós vevőegységek csatlakoztatását (pl. FTR-16s, ld képen lent), így ha már van egy régi (nem X-rendszerű) szettünk és nem akarunk teljes váltást, akkor is lehetőségünk van az új vakukat használni, mert kompatibilisek maradtak a régi kioldókkal és vevőkkel (pl FT-16 illetve CELLS II). A fenti vakuknál elég sokat beszéltem a mindenféle Godox vakuvezérlési rendszerekről, de természetesen minden vakun található hagyományos 2,5 vagy 3,5mm-es jack szinkron csatlakozó és/vagy PC-Sync csatlakozó.

Hozzáteszem a Yongnuonál is van arra próbálkozás, hogy összeolvasszák a 622-es TTL és az 560/603 manuális rendszert, pontosabban kereszt-kompatibilissé tegyék, de ott még vagy-vagy alapon működik, ráadásul nem sok lehetőség van vakutípusokat tekintve (lényegében YN660 vs. YN685). A Godoxnál viszont rengeteg a lehetőség, amiből most még csak a rendszervakukat beszéltük ki, ehhez jönnek még a bare-bulb vakuk és a stúdióvakuk, amik szintén kompatibilisek a már említett rendszerekkel és ilyennel a Yongnuo – egyelőre legalábbis – nem rendelkezik.

Ezekkel folytatjuk a sort a következő cikkben.

A sorozat cikkei:

  1. Rádiós kioldók
  2. Rendszervakuk
  3. Witstro széria

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.