Ismerjük meg a Godox rendszerét! – 3. rész

Elérkeztünk a Godox kínálatának legérdekesebb részéhez, az akkumulátoros stúdióvakukhoz és a hibridekhez. Ez itt a legendás Witstro széria. 

David Hobby (és talán Joe McNally) vezényletével cirka 10 évvel ezelőtt elkezdett kibontakozni a strobist szemléletmód a fotózásban, vagyis a rendszervakuk favorizálása stúdióvakuk helyett kreatív világításhoz külsős fotózások esetén. Egyre többen kezdtek el a világon rendszervakukat használni ernyőkkel, softboxokkal, octoboxokkal, beauty dish-ekkel, majd elkezdtek piacra kerülni a kifejezetten rendszervakukhoz gyártott fényformálók, adapterek és kiegészítők. Ebben meg azt hiszem a Lastolite járt az élen, végül a kínaiak eluralták a piacot. 

Egyetlen dologgal nem törődött senki, magával a rendszervaku konstrukcióval, és ez a mai napig nem változott…kivéve a Godox esetében (meg még néhány kínai gyártó esetében akik a Godoxot koppintják). A rendszervakut eredendően ugyanis arra találták ki, hogy a gépváz tetején csücsül, előrefelé világít, és akkora területet világít meg, amekkorát az objektív lát. Ha már felfelé fordítju a fejét, hogy a plafonra villantsunk, akkor az automata zoommal rendelkező vakuk beállnak nagylátószögre. De ettől még a rendszervakunak fresnel lencslés, reflektoros fejük van és előre világítanak, míg a stúdióvakuk villanócsöve szabadon van, kinyúlik a vakuházból és 360 fokban szórja a fényt. Miért? Hogy a rátett fényformálót minél hatékonyabban megtöltse fénnyel és ne csak a közepébe vetítsen egy fénykört (mint a rendszervaku). A kisvakuknál vannak azért megoldások arra, hogy ne csak a fényformáló közepét villantsa ki, de vannak korlátok, egy 150-180cm-es octobox vagy ernyő esetén esélyünk sincs.

A Godox volt az első, aki világra hozta a rendszervaku és a stúdióvaku hibridjét, a csupasz villanócsövű, ún. bare-bulb rendszervakut, ami pici, könnyű, de képes hatékonyan kezelni a fényformálókat. Ez a Witstro széria. Tagjai picit nagyobbak, robosztusabbak egy normál rendszervakunál és nem ceruzaelemről működnek, hanem power packról, vagyis külső akkumulátorról. Erejüket wattsecundumban és kulcsszámban is megadják, ám utóbbit nehéz összevetni a hagyományos rendszervakukkal, mert a Godox Witstrok kulcsszámát 28mm-en számolják, ami nem standard érték (azért ekkorán mert ilyen gyújtótávnak megfelelő látószöget fed le a sztenderd reflektoruk).  Szóval maradjunk a Ws-nál és fogadjuk el, hogy nagyjából, sacc/kb, uszkve 80-100Ws-os egy csúcskategóriás rendszervaku, legyen szó bármelyikről. Ehhez képest a Godox Witstro vakukat lehet kapni 180Ws, 360Ws, 400Ws és 600Ws teljesítményben, ebből az első kettő a rendszervaku méretű bare-bulb vaku teljesítménye, tehát egy ilyen kb 2-4db rendszervaku erejével ér fel egyszemélyben (igaz a Godox 3-7db-ot említ, de az azért barokkos túlzás).

Lássuk tehát a típusokat, de előbb a szokásos táblázat:

 

Godox Witstro AD180 és AD360

E két típus egyforma csupán a teljesítményük különbözik, mely a nevükből kiolvasható, egyik 180Ws a másik 360Ws. Mindkettő manuális vaku, ám az FTR-16s vagy XTR-16s vevőegységet csatlakoztatva hozzájuk lehetőség van az erejük távirányítására, és a HSS gyorsszinkronra, továbbá az AF segédfény és a hangjelzés aktiválására. Az erejükön kívül egyéb teljesítményükben is akadnak különbségek, míg a 180Ws-ossal egy akkuval 900-at villanthatunk 1/1 erőn, és a max feltöltési ideje 2.6s, addig a 360Ws-os egy töltéssel max 450 teljes erejű villantást tud, és a max feltöltési ideje elég lassúcska, 4.5s. A két kis bare-bulb Witstronak saját csatlakozású fényformálói vannak, nem túl nagy a kínálat, de nem is érdemes foglalkozni vele, hiszen ott van például a Godox S-bracket, amivel bármilyen Bowens bajonettes fényformálóval tudjuk használni. A vakucső egyébként kivehető, illetve kis fém burát lehet kapni hozzá, amivel szállításkor védeni tudjuk a csövet. Az alábbi fotón jól látszik, hogy a villanócsövet egyébként is üvegbura védi a sérüléstől és az érintéstől.

Tudni kell még, hogy a Witstrokat önállóan és power packkal együtt is árulják, ez azért van mert egy power packra akár két Witstrot is ráköthetünk. Távvezérelni is lehet őket, oldalukon Wireless Control Port található, melyhez XTR-16s vevőt kell csatlakoztassunk, ha az újabb, 2.4GHz-es X-System vakuvezérlési rendszerrel akarjuk használni (X1 vagy XT32 kioldó, esetleg XT-16, ha nem kell HSS), vagy FTR-16s vevőt csatlakoztatunk hozzá, ha a régebbi 433Mhz-es vakuvezérlési rendszerrel akarjuk használni (FT-16 vagy CELLS II kioldókkal).

 

Godox Witstro AD360II-C és AD360II-N

 A Mark II-es 360Ws-os vaku jócskán továbbfejlődött elődjéhez képest (a 180-as verzió nem kapott egyelőre új változtatot). Az egyik újítás, hogy ez már TTL vaku, így értelemszerűen a C-jelölésű a Canon kompatibilis, az N-jelölésű a Nikon. A TTL funkción túl megkapta a Godox X-vakuvezérlési rendszerének beépített vevőjét, így az X1 kioldóval teljeskörűen tudjuk vezérelni TTL-ben, Manuálban, HSS-sel, 2. redőny szinkronnal, stb. Az XT-32 kioldóval csak manuál módban használhatjuk de az erejét tudjuk állítani és megmarad a HSS, az XT-16 kioldóval pedig csak az erejét lehet távvezérelni. Ugyanakkor találunk rajta WCP portot is, így régebbi FTR-16s vevőt csatlakoztatva hozzá akár egy olcsó CELLS II kioldóval is tudunk HSS-t elérni, ámbár az erejét ezzel nem lehet távirányítani. 

A paraméterei ugyanazok, mint a sima AD360-nak, vagyis 4.5s a max feltöltési ideje és 450 1/1 erejű villantást tudunk vele produkálni egy feltöltéssel. 

Az AD360II vakuban azonban nem csak X-vevő van, hanem X-jeladó is, vezetéknélküli Master vakuként is használhatjuk, vagyis más AD360II vakukat, vagy épp Ving vagy TT rendszervakukat tudunk irányítani vele. Egyébként nem csak rádiós, hanem optikai (infrás) módban is tud Masterként működni, így még akár egy régi Canon 580EX-II-t vagy 430EX-II-t, vagy Nikonnál egy SB800-at vagy SB900-at, 910-et is tudunk irányítani vele. Ugyanakkor a gyártó mindezek ellenére közel 1 kilós tömege miatt nem ajánlja a kamera vakupapucsába tenni.

 

Godox Witstro AD600M és AD600BM

A Godox a Witstrot kihozta 600Ws-os teljesítménnyel is, de ezt már nem tudta megoldani rendszervaku méretben, így a 600-as Witstrók formára már a stúdióvakukra hajaznak, igaz abból a kisebb formátumúakra. Kb akkorák mint más gyártóknál a 320-400-as vakuk. Az AD600-asok nevében az M-betű a manuált jelöli, ezek ugyanis Manuális vakuk. Az AD600M Godox bajonettes, a BM pedig Bowens bajonettel szerelt. Az AD600-ak megkapták már a Godox X vakuvezérlési rendszerét, így az X1 és XT-32 kioldókkal tudjuk vezérelni az erejüket (mivel nem TTL ezért érdemes az X32-t beszerezni hozzá), és kipréselni a HSS gyorsszinkront belőlük. Utóbbit a CELLS II-vel is megtehetjük, de ehhez opcionális XTR-16 vevőt kell beledugni USB-n keresztül. 2. redőny szinkront is tudnak, illetve stroboszkóp üzemmódot is. Max feltölési idejük 2.5s, beépített akkujukkal 500 teljes erejű villanásra képesek. Dícséretes, hogy tekintélyes erejüket jócskán meg lehet zabolázni, ugyanis 1/256-od erőig lehet őket leszabályozni, így a teljesítményskálájuk 9FÉ tartományt lefed. Ennél többet már talán csak a high-end Profotok és Broncolorok nyújtanak. Az AD600-ak tudnak még néhány finomságot, úgymint aktív hűtés, villanási sebesség kijelzés (t0.1 méréssel!), Mask mód, CELL üzemmódok, 10W-os LED beállítófény, késleltetett villanás 0.01 – 30mp.

 

Godox Witstro AD600 és AD600B

A fenti vakuk TTL verziója. Minden elmondható rá, amit fentebb leírtam, továbbá képes infrás és rádiós TTL vezetéknélüli módra (persze csak Slave-ként, irányítani nem tud). Természetesen tud HSS-t, 2. redőny szinkront és az X1 kioldóval teljeskörűen vezérelhetjük (illetve más, X Master vagy infrás Master vakukkal). A sima 600-as a Godox, a B-jeű a Bowens bajonettes.

 

Godox H600 és H1200 villanófej

Az Witstro AD-k legnagyobb okossága. Megtehetjük ugyanis, hogy az AD600 (és társai) villanócsövét védőburástól kivesszük és helyére egy vezetékes villanófejet illesztünk, így monoblokkos vaku helyett külső generátoros vakut kapunk. Így a súlyos (2,6kg-os) generátortest nem az állványunkat húzza, hanem pihen a földön, vagy egy asszisztens a vállára tudja kapni egy helyes kis homártasiban.

És ez még nem minden, ugyanis létezik olyen fej is, amibe 1200Ws-os villanócsövet szerelnek és két vezetékes csatlakozója van, így két db AD600-ast tudunk rákötni. Picit fura megoldás, de így a világon egyedülálló, 1200Ws-os, akkumulátoros, TTL + HSS vakut kapunk eredményül, ami azért durva.

Hozzá kell tegyem, hogy egyes tesztek azt mondják, hogy a vezetékkel eltávolított vilanócső veszít a teljesítményéből néhány százalékot, ezért az így használt AD600-ak nem lesznek 600 illetve 1200Ws-osak, hanem kb 1/4FÉ-kel kevesebbek. 

A fenti vakuknál elég sokat beszéltem a mindenféle Godox vakuvezérlési rendszerekről, de természetesen minden vakun található hagyományos 2,5 vagy 3,5mm-es jack szinkron csatlakozó és/vagy PC-Sync csatlakozó.

Godox Witstro AR400

A Witstro széria körvakuja, szintén akkumulátorról működik. 400Ws-os, 1/128-adig lehet leszabályozni, stroboszkóp és HSS módban is tud működni. Max feltöltési ideje 2.8mp. Beépített vevője nincs, így a Godox X vagy 433Mhz-es rendszerének vevőjét kell hozzá csatlakoztatni. 

A sorozat cikkei:

  1. Rádiós kioldók
  2. Rendszervakuk
  3. Witstro széria

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.