MEGOSZTÁS

Az alábbi és a következő tesztcikkben górcső alá vesszük a világ egyik, ha nem a leginnovatívabb vakugyártójának, a kínai Godoxnak a legfőbb termékeit. Egészen pontosan a Godox TT685 TTL rendszervaku, a Godox AD200 és a Godox AD360II TTL bare-bulb vakuk, illetve a Godox AD600B akkumulátoros TTL stúdióvaku tesztje következik.

Kétségtelen, hogy most, 2017-ben a világ vakugyártói közül senki sem fejleszt olyan ütemben mint a Godox, és senki nem jön elő olyan különleges és egyedi ötletekkel, mint ez a kínai cég, akik pár éve még a legyőzhetetlennek tűnő Yongnuo mellett tudtak naggyá válni, lazán beelőzve a nagy versenytársat.

A cég zászlóshajója – szerintem joggal nevezhető így – a Witstro széria, ezeket a vakukat, illetve az AA elemekkel működő TTL rendszervakut teszteltem. Nevezetesen az alábbiakat:

  • Godox TT685C – Canon kompatibilis TTL + HSS rendszervaku, mely ceruzaelemekkel működik
  • Godox AD200 – 200Ws teljesítményű, moduláris, akkumulátoros, Canon kompatibilis TTL + HSS rendszervaku, cserélhető fejekkel (35mm-es reflektoros fej + bare-bulb fej)
  • Godox AD360II-C – 360Ws teljesítményű, külső akkumulátoros, Canon kompatibilis TTL+HSS bare-bulb vaku
  • Godox AD600 – 600Ws teljesítményű, akkumulátoros, Canon kompatibilis TTL + HSS stúdióvaku

Összességében mindegyik típusról elmondható, hogy nagyon jó építési minőségű, teljesen rendben vannak a Godox cuccok, így ezt nem fogom mindegyiknél külön kihangsúlyozni. Ha mindenáron bele kellene kötni, akkor én a felületkezelésbe tenném, nekem túl fényesek a használt műanyagok, lehetne mattabb is, az szvsz prémiumosabb benyomást keltene. De ez csak a külcsín, magával az anyaggal és az összeszereléssel nincs probléma.

X-System

A Godox cuccok lelke az X-System, ami a Godox saját, 2.4GHz frekvencián működő vakuvezérlési rendszerét takarja. Mindegyik újfajta Godox vakuba (legyen az stúdióvaku vagy rendszervaku) be van építve az X-vevőegység, vagy ha mégsem (régebbi, vagy olcsóbb típusok esetében), akkor egy X-vevő fogadására alkalmasak, lévén, hogy minden Godox vakuba egy normál USB (stúdióvakuk), vagy egy kb USB-méretű speciális csatlakozót (rendszervakuk) kapnak. Ide tudjuk bedugni az X-system-kompatibilis vevőegységet (régen az FTR-16 vevőt lehetett /433Mhz/, az újabb XTR-16 pedig már 2.4GHz-es), és onnantól pont ugyanazt kapjuk, amit a beépített vevős termékek tudnak. Értsd vakuvezérlést, vakucsoport kezelést, adott esetben zoomfej vagy beállítófény kezelést.

Mindenki mindenkivel…

Az X-System alapja az átjárhatóság. Márkaspecifikusnak csak a kamerára tett egységnek (jeladónak, vagy Master vakunak) kell lennie, a Slave vakuk elvileg bármelyik Godox X jeladóval kompatibilisek. Ugyanígy lehet keverni a TTL és Manuális egységeket is, ugyanazzal a vezérlővel tudunk egyszerre TTL és Manuál vakukat vezérelni, ráadásul a legszebb az egészben, hogy minden esetben van HSS gyorsszinkron és AF segédfény, még a manuális rendszert használva is. A legújabb Godox vezérlő ráadásul TTL beállítást képes Manuál beállítássá konvertálni (értsd az első képet TTL-ben lőjük, hogy ne kelljen a vaku erejének alapbeállításával időt húznunk, majd egy gombnyomásra átkonvertáljuk a vakuerőt manuál beállításra, amit aztán tart a kioldó, vagy ha akarjuk, finomhangolhatjuk tovább manuálban).

Godox X1 vezérlő

Ez a típus járt nálam a tesztelés alatt, mely a múlt heti bejelentésig a csúcskategóriás vezérlője volt a Godoxnak. Még a Broncolor is átvette a koncepciót, bár erre azt kell mondjam a Godox nem adott okot. Az biztos, hogy nem az X1 kezelése tetszett meg a Broncolornak, talán nem véletlenül tervezték át a szoftveres részét. Node ne a Bronról beszéljünk, hanem a Godoxról. A legnagyobb hibája a vezérlőnek, hogy pont fordítva működik rajta szinte minden, mint ahogy az ember alapból gondolná. Ha csoportot akarunk váltani A-ról B-re, akkor tuti hogy az első 20 alkalommal rossz irányba fogjuk tekerni a tárcsát és A-ról E-re ugrik majd. Ahogy az sem logikus számomra, hogy ha mondjuk A csoporton áll a kioldó, és az A csoport erejét szeretném állítani akkor a Gr (mint Group) gombot kell megnyomni és utána lehet tekerni a tárcsát, hogy változzon az érték. Ha Gr gomb nélkül tekerjük a tárcsát akkor csoportot váltunk (azt is mint írtam fentebb, tuti hogy az kívánthoz képest fordítva fogjuk csinálni). Ezt épp fordítva kéne csinálni: sima tekerés a csoport ereje, a Gr gombot megnyomva meg csoport váltás. A Godoxnak ez a keresztje, a Yongnuonak meg a státuszfény, ami piros amikor lehet fotózni és zöld amikor nem lehet, mert tölt a vaku (amit aztán átalakítottak kékké, de még mindig a piros világít ha lehet fotózni).

A Godox X1-T (a T a Transmittert jelöli, létezik R-jelölésű dedikált vevő is “idegen” rendszervakukhoz) menüje egyébként is bonyolult. Mindenféle kombinációkat, röviden és hosszan nyomásokat kellene megjegyezni, amit nekem áttanulmányozni sem volt türelmem, nem hogy memorizálni. Ez egy masszív kioldó, sok hasznos funkcióval de némileg nehézkes kezeléssel, amin az XPro verzió fog enyhíteni. Ennyi. Létezik belőle már Canon, Nikon, Sony, Fujifilm és Olympus/Panasonic kompatiblitású.

Godox Thinklite TT685

Keresd a vonzóerőt a képen. Segítünk: Mikrosat eredetiségjelzés és magyar nyelvű leírás 😉

A TT a Thinklite rövidítése, bár ezt ritkán hallani. A TT685C, melyet teszteltem a Godox AA elemes, Canon kompatibilis csúcsvakuja TTL és HSS támogatással. Masszív darab, kezelése nagyon hasonlít a többi ilyen vakuéhoz, legyen az Canon vagy Yongnuo RT, vagy Nikon SB. A TT feje körbeforgatható (jobbra-balra 180 fok), ami szerintem ma már minimum elvárás kellene legyen. A fej döntéséhez és forgatásához nem kell gombot nyomni (hasonlóan a Yongnuohoz), de utóbbinál jóval nehezebben működtethető, emiatt először kerestem is rajta a gombot, mert nem mertem feszegetni. A billentés rendben van, de a körbeforgatás a kelleténél egy fokkal nehezebb. Lehet hogy idővel bekopik majd.

Külső elemtartó csatlakozás

A vaku szorítómechanizmusa nem az igazi, a modernebb billenőkapcsolósak jobbak, bár a Godox gyűrűjén a recézés szépen le van kerekítve, nem fogja bökni az ujjunkat, mint más gyártók hasonló megoldásai.

A TT685 20-200mm-es zoomfejjel rendelkezik (kihajtható diffúzorral 14mm), ami elég tekintélyes. A 200mm-es állásnak köszönhetően a kulcsszáma 60-as, ez megegyezik a versenytársak teljesítményével. A valós mért teljesítmény szerint pedig kb az 560-as Yongnuokkal van egy szinten (ami talán egy hangyányival gyengébb mint pl a Canon 600EX).

A Godox TT (Thinklite) a 4db ceruzaelemes vaku. A Ving, vagyis a V-betűs verzió ugyanezt tudja, csak saját li-ion akksival, gyorsabb feltöltési idővel, és hosszabb akkuidővel.

A vakut egy rendezvényen teszteltem, a TTL szépen dolgozott. Talán mintha picit túllőné a dolgokat, de ezt ugye könnyű korrigálni. Bár elég mostoha fényviszonyok között dolgoztam (emiatt hosszú záridővel és magas ISO-val), nekem a -1/3FÉ korrekciós használat tűnt az esetek többségében jónak (néha meg a korrekció nélküli). A Brody House-ban dolgoztam, aki volt ott, az tudja milyen vacak fotós szempontból a hely. A főhelyiségben nincs plafon, a falak bontott téglából vannak, pislákoló lámpák mindenütt stb. (Frissítés: utána elvittem egy másik helyszínre ami fehér rendezvénysátorban volt, ami szépen visszaveri a fényt, ott meg inkább pluszba kellett korrigálni, szóval vélhetőleg nincs baja a TTL automatikának, csak szélsőséges körülmények között dolgoztam)

Godox vevőegység csatlakozás, amire a beépített vevő miatt nincs igazán szükésg, hacsak nem régifajta Godox 433Mhz-es (FT16-os) rendszerbe akarjuk betársítani. Igen, így visszafelé is kompatibliis. Mellette USB a firmware-hez, és jack a szinkronhoz

A rendezvényen a Canon 6D-mre volt feltéve a vaku, és gond nélkül ment minden. TTL, HSS, AF segédfény. A vázról korrigálás mintha nem akaródzott volna, szerintem jobb ha a vakun állítunk mindent, a fényképezőgép vakubeállításaihoz pedig nem nyúlunk. Elméletileg oda-vissza kellene kommunikálniuk, de néha nem vette az adást amit a vázról indítottam. De ha a vakun állítottam erőt, az tökéletesen működött. Egy ismerős hívta fel ugyanakkor a figyelmemet, hogy az 5D Mark IV-gyel vannak gondok, merthogy nem működik nála az AF segédfény. Kipróbáltam, nálam az a tünet hogy hol felvillan, hol nem, de leginkább nem. Néha lehet csak belőle előcsalni egy nagyon rövid felvillanásra, közvetlenül expo után újrafókuszáláskor. Ez mindenképpen bug, nekem a Godoxon 3.0-s firmware volt, a cimboráén 3.1-es. Meglátjuk erre mit lép a Godox, bár a Mark IV azért nem új gép már, több mint egy éves modell.

A korábbi “Ismerjük meg a Godox rendszerét” c. cikksorozatunkban volt egy téves infó, miszerint a Godox TT685 (egyúttal a Ving V860II is) infrás vezérlés módban tud Master és Slave vaku is lenni, rádiós módban viszont csak Slave. Ezt annyival kell kiegészíteni, hogy távvezérlés módban 4-féle üzemód van, vagyis függetlenül attól, hogy infrás vagy rádiós vezérlésről beszélünk, a Godox rendszervakuk képesek a Master (irányító) és a Slave (irányított) vaku szerepének betöltésére is. Ezt a vízszintes nyilacska gombbal tudjuk szabályozni, ezt nyomkodva váltogat a vaku a vezérlési üzemmódok között. Egy hasonló villám alakú nyíl a jele az infrás vezérlésnek, és egy sugárzó antenna a jele a rádiós vezérlésnek. Ha zöld az LCD háttérvilágítása akkor Master módban van a vaku, a narancsos-vöröses, akkor Slave módban vagyunk.

Master és Slave módok

A Godox TT685 vaku Canon, Nikon, Sony, Fuji és Olympus/Panasonic kompatibilitással 43.000-től 65.000 Ft-ig kapható a Mikrosatnál.

Godox Witstro AD200

Witstro AD200, rajta a reflektoros fejjel, mellette a bare-bulb fej

Ez a vaku a stúdiótechnikai iparág egyik legnagyobb durranása, de legalábbis az elmúlt években biztosan. A Godox AD200 egy speciális vaku. 200Ws teljesítményű, vagyis egy normál rendszervakuból kb 3-at kell összefogni max erőn, hogy az AD200 fényerejét kiadják. Történetesen az AD200-nál a legkönnyebb ezt kiszámolni/összehasonlítani, ugyanis ennek a vakunak van csupasz villanócsöves feje is, illetve 35mm-es reflektoros feje is, ami megegyezik egy normál rendszervaku 35mm-es zoomállásával. Így elég csak mellétenni egy rendszervakut ugyanilyen zoomálláson, és már ki is derül, hogy mit tud a 200Ws egy rendszervakuval szemben. Megmondjuk: szinte hajszálpontosan 2FÉ-kel villan erősebbet, mint a Godox TT685, vagyis (+1FÉ esetén dupla rendszervaku, +2FÉ esetén a dupla duplája) 4db TT685 erejével ér fel az AD200. Ebből egyébként azt következik hogy egy rendszervaku 50Ws-os, ami szerintem túlzás, 70-75Ws körül lehet. Ezért írtunk 3dbot a bekezdés elején: az igazság valahol itt lehet.

A Witstro AD200 tehát egy moduláris vaku. Formája egyértelműen arra lett kitalálva, hogy állványra tegyük, amit megtehetünk többféleképpen is. Kapunk hozzá egy spigotot, amit belecsavarhunk az aljába, vagy épp az oldalába, sőt bare-bulb fejjel még a villancső magassában is rögzíteni tudjuk.

Ez utóbbi esetében a vaku teljes tömege hátrafelé húz, előre viszont betűzhetünk a felfogató adapterbe egy nagyobbacska ernyőt, így balanszban marad a rendszer: az adaptert az ernyő előrefelé húzza, a vaku pedig hátrafelé. Az ernyő adaptert egyébként adják hozzá. Ha Bowens bajonettes fényformálóval akarjuk használni, vagy speedboxba tennénk, akkor a Godos S-Type adapterre lesz szükségünk. Ez annyiban egy érdekes sztori, hogy első blikkre azt mondtam, hogy a Witstro AD200-at a Godox konkrétan ebbe a tartómegoldásba tervezte (ami egyébként baromijó, én magam évek óta használom sima rendszervakukkal). A teszt során azonban kiderült, hogy alig fér bele. Maxra kitekerve az S-Type-ot is úgy kell beletuszkolni a gumírozott nyílásba, annyira passzentosan megy bele az AD200 vaku, hogy igazándiból nem is kell megszorítani az adaptert.

Mint említettem a Witstro AD200 egy moduláris vaku. Egy egyszerű mozdulattal le tudjuk csatlakoztatni a fejét és kicserélni egy másikra. Gyárilag két fej jár hozzá, egy csupasz villanócsöves (melyből egyébként szállítás idejére a villanócső is kiszerelhető egy mozdulattal), és egy 35mm-es zoomállású(?) reflektoros. Azért a kérdőjel, mert ez ugye nem zoomos, hanem fix 35mm-es állásban van. A refis fejbe két sor LED modellfényt is szereltek, de ennek max tárgyfotónál vesszük hasznát szerintem. A csupasz villanócsövet a gyártó üvegburával védi a zsíros ujjlenyomatok ellen, szóval ennélfogva bátran megfoghatjuk.

A vaku közepes méretű akkumulátora pedig a vaku oldalába csúszik bele észrevétlenül, a kezelőfelület pedig teljes egészében hátul van, egy nagyon elegáns, sötét alapon világos kijelző nem túl sok gombbal.

Mint mondtam ez a vaku szintén TTL+HSS kompatibilis, ráadásul nincs is márkához kötve.  Ha Canon kioldóval használjuk akkor azzal fog menni, ha Nikonnal, vagy Fujival, vagy Sonyval, akkor azzal.

Kiegészítőként kaphatunk még hozzá méhsejtrácsos, barndooros gel-tartót, illetve dedikált LED fejet is, ami tulajdonképpen a harmadik fej az AD200-hoz, mely révén akkumulátoros videolámpává válik.

Ha ez még nem lett volna elég, kaphatunk hozzá duplakites rendszert is, ez egy a Godox S-Type adapterhez hasonló cucc. Amit tud az az, hogy a hátuljába két db AD200-at csatlakoztathatunk (fejek nélkül persze), az elejébe pedig e két AD200 egy-egy villanócsövét helyezzük. Így kapunk egy duplavillanócsöves, 400Ws-os fejet, amin körbe Bowens bajonett fut, tehát bármilyen hagyományos stúdiófényformálót tehetünk rá (hagyományos alatt értsd Bowens bajonettes). Nem először látunk ilyesmi megoldást a Godoxtól, az AD600-hoz is létezik speciális fej (AD1200), de ott vezetékkel kell hozzá két AD600-at csatlakoztatni, és a fejben egy darab 1200Ws-os villanócső van, amit külön meg kell venni. A “twin” fej a Godox AD200-hoz ráadásul nincs is aranyárban, mindössze 19.900 Ft. Tovább is van, mondjam még??? Mondom: a twin fejjel egy olyan erős LED beállítófényt kaphatunk, ami a hírek szerint még erősebb is, mint az AD200 dedikált LED feje. Mondtam már, hogy zseniális cucc ez az AD200? Említettem már, hogy az államat még mindig az íróasztalom alatt keresem?

Azt persze mondanom sem kell, hogy a villlanások nagyon pontosak, a színhőmérséklet nem száll el a vakuerő változtatásával, az újratöltési idő gyors, a TTL és a HSS pedig észrevétlenül teszi a dolgát. Ezalatt értsd azt, hogy a múltkor egy tárgyfotózást véletlenül végignyomtam 1/1000s záridővel HSS-ben, úgy hogy észre sem vettem, csupán csak másnap mikor ránéztem a kamerára, és feltűnt a fura záridő. Visszanéztem a képeket és akkor esett le a tantusz, hogy elfelejtettem átállítani a záridőt.

Az egész cucc egy takaros, fekete, gyöngyvászon kinézetű, de valójában merev, zippzáras dobozkában érkezik fejekkel, adapterrel és jó minőségű töltővel együtt, szóval ezért a termékért hatalmas pacsi jár a Godoxnak. Etalon!

A Godox AD200 129.000 Ft-ért kapható a Mikrosatnál, bár a raktárkészlet egyelőre csehül áll, mert bármennyit rendelünk, azt elkapkodják, de igyekszünk azért.

A teszt következő részében a 360Ws-os Witstro AD360C-II-t, illetve a 600Ws-os AD6000B-t tanulmányozzuk.

TESZTEREDMÉNY
Építési minőség
8/10
Funkciók
10/10
Használati élmény
8.5/10
Ár/érték arány
9/10
MEGOSZTÁS
Előző cikkItt a Yongnuo YN860Li akkumulátoros manuálvaku
Következő cikkGenerációváltás – új Flash-Mob vakuk
Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here