MEGOSZTÁS

A nagy Godox teszt e részében a Witstro széria jelenlegi legnagyobb és legerősebb modelljét, az akkumulátoros AD600B-t vizsgáljuk.

A cikksorozat többi része itt található: A nagy Godox teszt cikkgyűjteménye.

Godox Witstro AD600B

Az AD600 kicsit kakukktojás a Witstro szériában, ugyanis ez egy hagyományos stúdióvaku, legalábbis méretre és felépítésre, ellentétben a többivel. A “lelke” azonban egy rendszervakué, mint a többi Witstro vaku esetében, vagyis IGBT áramkörös.

Kezdjük rögtön a típusbemutatással, ugyanis a Godox 600Ws-os akkumulátoros stúdióvakujának jelenleg összesen négyféle típusa létezik, ráadásul ha nem figyel a kedves vásárló, bele is szaldhat egy rossz választásba.

  1. Godox AD600 – TTL+HSS képes vaku a Godox saját (nem szabványos) fényformáló csatlakozásával
  2. Godox AD600M – Manuális, HSS képes vaku a Godox saját (nem szabványos) fényformáló csatlakozásával
  3. Godox AD600B – TTL+HSS képes vaku Bowens fényformáló bajonettel
  4. Godox AD600BM – Manuális, HSS képes vaku Bowens fényformáló bajonettel

Vastagon szedtem azt a két típust, ami az átlag fotósnak megfelelő. A B-jelzés nélküli AD600-ak ugyanis a Godox egyedi fényformálóit fogadják csak, ami elég nehezen beszerezhető és nincs is akkora választék, mint a Bowens bajonettes fényformálókból. Szóval a B-re figyeljünk! 🙂

TTL vagy nem TTL?

Még a B-jelszésű AD600-ból is kétféle létezik és jókora árkülönbség van a kettő között. A BM jelzésből az M annyit tesz “Manual only”, vagyis nincs benne TTL automatika. HSS-t azonban még a manuális verzió is tud, ahogy minden Godox vaku. Ezt tehát minden leendő vásárlónak érdemes mérlegelnie, hogy van-e szüksége TTL automatikára. Sokan most azt mondanák, hogy nem, nincs, mert úgyis egyszer tesszük le, állítjuk be a vakut és utána ugyanazon a teljesítményen kell menjen minden fotónál. Itt emlékeztetném ugyanakkor a nagyérdeműt az új Godox XPro kioldó különleges funkciójára, a TCM-re, ami a TTL – Convert – Manual rövidítése. Ezzel úgyanúgy letesszük a vakut, de kezdünk neki beállítani az erejét kézzel vagy fénymérővel, hanem a TTL-re bízzuk a beállítást. A vaku és a kamera fényt mérnek, a vaku szép magyarul mondva “beállítódik”, majd egy gombnyomásra Manuál értékké konvertálódik a beálíltás, ami utána stabil marad és 1/3FÉ-enként finomhangolhatunk kézileg. Számomra így nyer értelmet a TTL egy off-camera vaku esetében.

Ha a TTL (B), ha a Manuál (BM) verziót választjuk, a Godox AD600-ból nincs külön Canon/Nikon/Oly/Fuji verzió, a vaku ugyanis mindegyik márkával kompatibilis. Csak a Godox rádiós kioldónak kell a gépvázhoz idomulnia, a vaku minden TTL automatikával együttműködik rádióvezérelt módban. Az AD600 tud optikai (infrás) TTL vezérlést is, ekkor a menüjében be kell állítani a márkát, ez esetben csak Canon és Nikon az opció.

Küllem

A Witstro AD600 kilóg a sorból a Godoxnál, mert míg a többi Witstro vakuban van egy kis csavar, például az hogy kicsi a bors de erős, netán még a formájuk is különleges, addig az AD600 egy tökhagyományosan kinéző akkumulátoros stúdióvaku, pont olyan mint bármelyik hasonló. Ennek ellenére azért a kisebb példányok közé tartozik, régen a 320-400Ws-os vakuk voltak akkorák, mint most a 600Ws-os Godox. A nagy méret előnye, hogy teljesértékű Bowens bajonett van az elején, így a stúdiófényformálóinkat (amennyiben azok Bowens csatlakozásúak) mindenféle adapter nélkül rácsatlakoztathatjuk. A méret hátránya viszont, hogy közel 3kg, így a többi Witstrohoz képest elég nehéz (méretének megfelelő mondhatni).

A vaku jellegzetessége, hogy a kezelőfelülete és kijelzője az oldalán található, a hátuljára pedig a levehető akkumulátor csatlakozik. Ez azért jobb megoldás a hagyományosnál, mert így könnyebb rálátni és kezelni, amikor állványon van. Ha felhúzzuk és a vaku lefelé néz, a hátulja pedig felfelé, akkor azokkal a vakukkal meggyűlik a bajunk, amelyeknek a hátulján a van a kezelőfelület. A Godox mindezt megfejeli még egy menüből indítható LCD-kontraszt állítással is: 0-9-es skálán lehet állítani a kijelző kontrasztját, 8-9-esre állítva egészen éles szögből is tisztán olvasható marad a kijelző, míg szemből nézve a 0-5 közötti értékek a jobbak. Gyárilag 5-ösön van, afféle arany középút, erről szerintem csak olyan vakuk esetében érdemes elállítani, amik mindig fent vagy mindig a padlón vannak a stúdióban.

Az akku egyébként saját töltöttségjelzővel rendelkezik, gomnyomásra megmutatja mennyi szufla van benne. A vakuhoz kapott töltő is elég pro kivitel, ahogy az AD200-é is, ellentétben az AD360-nal, mert annak csak egy sima fali adaptere van a végén egy dugesszal. Az AD600 és 200 esetében az akkut kell a töltőbe tenni, melynek többszegmensű töltöttségi kijelzője van, míg az AD360-nál az akkuba kell dugni a töltőkábelt és csak egy piros/zöld LED mutatja a töltés folyamatát.

Az AD600B szorítómechanizmusa fogazattal ellátott és masszív, így a rögzítéssel nem lesz gond, még a nagyobb fényformálók használata esetén sem. A fő szorítókar eléggé közel van a vakuházhoz, de rugósan kihúzható. Így kicsit nehezebben lehet működtetni, cserébe viszont széltében kompakt marad a ház. A Bowens bajonett kioldója is csak elsőre tűnik nehezen kioldhatónak (nem túl mély a gombja, hogy jól bele lehessen nyúlni), de könnyű rugót tettek bele, könnyen mozog, szóval ezzel sem lesz gond.

A vaku tetején találjuk az optikai Slave (S1, S2) fényérzékelőjét, illetve a csatlakozókat (jack, microUSB, USB Godox FTR-16-hoz).

Külön gomb kapcsolja a villanófejbe épített beállítófényt, mely egészen tekintélyes erejű és három lépésben kapcsolható az ereje. Végre egy használható LED modellfény, ilyennel akkus vakuban eddig nem találkoztam. Nyilván még ez sem olyan bika, mint egy 150W-os halogén a hagyományos stúdióvakukban, de nem rossz.

Működés

Menürendszer

A vakunak egészen komoly menürendszere van. Itt tudjuk állítani a hangjelzést, a Slave módot, a hűtőventillátort, az engeriatakarékos módot, a kijelzőt, Hi-Sync esetén a késleltetést lehet finomhangolni, továbbá infrás kioldás esetén a márkakompatibilitást. Ezen kívül van egy UNITS és egy ALT menüpont amiről bevallom csak sejtem mit csinálhat. Ez valami késleltetést jelent, például azt, hogy több expó esetén az egyik vaku mondjuk csak 2. vagy 3. exponálásra villan el, míg a többiek az elsőre vagy első kettőre is. Így lehetőségünk van fénnyel maszkot készíteni és megkönnyíteni a témánk körbevágását a külön megvilágított háttérről, hiszen az egyik exponál csak egy sziluettfotót készítünk.

A Hensel FreeMask szolgáltatásának illusztrációja. Ilyet tud valószínűleg a Godox is.

Üzemmódok

A vakuba összesen Isten tudja hányféle üzemmódot programoztak, amennyiben még a HSS gyorsszinkronos verziókat is belevesszük, már ha ezt üzemmódnak lehet nevezni. Megpróbálom megszámolni:

  1. Manuál mód szinkroncsatlakozós (jack vagy Godox) kioldással
  2. Multi mód szinkroncsatlakozós kioldással
  3. Manuál mód S1 v. S2 optkai slave (CELL) kioldással
  4. TTL mód infrás (Canon v. Nikon) kioldással
  5. Manuál mód infrás kioldással
  6. Multi mód infrás kioldással
  7. TTL mód rádiós kioldással
  8. Manuál mód rádiós kioldással
  9. Multi mód rádiós kioldással

TTL módban +/-3 FÉ között korrigálhatjuk a villanás erősségét, Manuál módban pedig 1/256-odig tudjuk leszabályozni az AD600-at 1/3FÉ-ként. Ha az X1T rádiós kioldót használjuk, akkor sajnos csak 1/128-ig engedi sajnos, gondolom a kioldó ennyit tud kezelni, szóval ha 1/256-odot akarunk, akkor a vakun kell beállítani és optikailag vagy szinkroncsatlakozón keresztül kell kioldanunk a villanót. Furcsa továbbá, hogy Manuálban a szabályozáshoz nem kell semmit megnyomni, csak tekerni a szabályozót (én speciel ezt a megoldást szeretem), TTL-ben viszont a középső SET gombbal először aktiválni kell a vakukorrekciót, és utána lehet tekerni az értéket. Túl sok jelentősége nincs mert úgyis a kameráról vagy a vezérlőről állítjuk ezeket.

Infrás kioldás Manuálban (C, mint Canon kompatibilitásra állítva)
Rádiós kioldás Manuálban, villanási idővel kiegészítve
Rádiós kioldás TTL-ben

Manuál módban az AD600 is kiírja a villanási időt t0.1 mérési módszerrel, ami az alábbiak szerint alakul, ha valaki gyors mozgás fotózására adná a fejét vele:

  • 1/256 min. erő: 1/10.000s (csak a vakun állítható)
  • 1/128: 1/8.130s (rádiós kioldós minimum)
  • 1/64: 1/6.250s
  • 1/32: 1/4.651s
  • 1/16: 1/3448s
  • 1/8: 1/2.352s
  • 1/4: 1/1.470s
  • 1/2: 1/740s
  • 1/1 max. erő: 1/220s

Maximum erőn tehát ezzel a vakuval se akarjunk gyors mozgásokat fotózni, mert be fog mozdulni a képen (olyan, mintha a kamerán állítanánk 1/200s-1/250s záridőt és azzal akarnánk gyors mozgást fotózni). Sporthoz, extrémsporthoz legalább 1/2-re, de inkább 1/4-re kell leszabályozni, hogy megfagyassza a mozgást a képen, fröccsenő vízhez pedig még lejjebb kell tekerni. Persze 600Ws teljesítménnyel tudunk gazdálkodni ilyenkor, ami nem mindegy.

Legyünk az 1/220s villanási időre tekintettel akkor is, ha mondjuk egy 50 megapixeles kamerával portrézunk 200mm-es teleobjektívvel: lehet, hogy életlen lesz a kép!

A HSS mód mind TTL, mind pedig Manuál módban működik természetesen, ez a Godox egyik sajátossága. Ami a csoportkezelést illeti A-E csoportba sorolhatjuk a vakut és 32 csatornát tudunk használni.

Teljesítmény

A vaku fehéregyensúlya ennél a vakunál is jelentősen változik a teljesítmény függvényében, ami jórészt az IGBT áramkörnek köszönhető.

  • Max erőn: 5900K és -2 Tint
  • Min erőn: 6700K és +10 Tint
  • HSS használata esetén: 5600K és -10 Tint körül (ez nyilván függ a használt záridőtől is, de lényeg, hogy melegebb, sárgásabb színe van a vakunak HSS módban)

Ha HSS-ről beszélünk a Godox AD600 és az X1T páros esetében, akkor valódi HSS-re gondoljunk, tehát a pulzáló villanás verzióra, és nem az eltolt villanási idejű Hi-Sync gyorsszinkronra.

A vaku feltöltési ideje remek, 1/1 max erő esetén kb. 2mp az újratöltés, 1/2 erőre szabályozva már csak kb 0,5mp.

Variálhatóság

A Godox AD600 vaku kétféleképpen is variálható. Az egyik módszer az, hogy szerválunk hozzá egy ún. H600 vakufejet és egy PB600 táskát. A H600 fejbe tesszük a villanócsövet burástól, a PB600-ba pedig a vakuházat akkumulátorostól, a villanócső vagy mondjuk úgy villanófej helyére pedig bedugjuk a H600 csatlakozóját. Így fejgenerátoros vakuból lényegében egy osztott strukturájó vakut kapunk power packkal + lámpafejjel. Boomos használathoz, kézben tartáshoz ez a jobb verzió. A vezeték kb 3 méteres a netes leírások szerint, szóval olyan messzire azért nem tudjuk tenni a power packket a villanófejtől.

Ezen kívül vehetünk a H600 helyett H1200-as fejet is, ebben dupla villanócső van és dupla csatlakozókábel, amit két AD600 házba dugunk és így 1200Ws-nyi teljesítményt kapunk. Ez a felállás a piacon kapható legerősebb TTL+HSS akkumulátoros szett.

Mivel ezeknél a fejeknél a fényformáló csatlakozás is átkerül, így szintén ügyelni kell arra, hogy B-jelzésűt vegyünk belőle, hogy megmaradjon a Bowens bajonett (H600B, H1200B).

A Godox AD600B TTL vaku ára a cikk írásakor 269.000 Ft, a Godox AD600BM manuális vakut ára 195.000 Ft.

TESZTEREDMÉNY
Építési minőség
9.5/10
Funkciók
10/10
Használati élmény
9/10
Ár/érték arány
10/10
MEGOSZTÁS
Előző cikkLesz Godox AD600 PRO
Következő cikkMelegebb fény a Godox CTS villanócsövekkel

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here