MEGOSZTÁS

In medias res: úgy döntöttünk, ha már úgyis tele vagyunk werk-képekkel, akkor – ha időnk engedi – megosztjuk veletek a tapasztalatainkat is technikai felszerelések kapcsán.

A mostani teszt az új akkumulátoros stúdió vakukról fog szólni – évekig egy quantuum dp600 párost használtam, de idén áttértem a godoxra (jó, a quantuum is néha rebrandelt godox). Kezdjük a vezérléssel.

Godox XPRO

Elsőre kibontva is szép darab, külsőleg igényes kidolgozás, és érintésre is minőségi műanyagnak hat a kioldó. Szép nagy kijelzőn olvashatjuk le az éppen aktuális információkat.
Kicsit Canonos feelingje van a gomboknak és a kiosztásnak, gombokból egy egész hadsereget kapunk (elődjével szemben ez igen nagy előny, x1-T trigger). Részletesen nem elemzem, hogy melyik gomb mire való, mit csal elő, mert az alapszintű kezelés kézikönyv nélkül is eléggé adja magát. Csatornabeállítás, groupok kezelése, a groupoknak funkció választás, ttl-manual-strobe üzemmód, szinkronizálási mód választás, hss, első illetve hátsó redőnyre szinkronizálás.
Menu gomb alatt találhatunk pár érdekesebb dolgot, be lehet állaítani a teljesítményét: 0-30m illetve 0-100m ( itt lehet érdemes a 0-30métert választani ha az elég). Vezérlési módokban van az egyszemélyes (csak expo előtt szinkronizálja az adatokat), a többszemélyes (szinkronizál folyamatosan) illetve az app-alapú – ez utóbbi ne zavarjon meg senkit, sajnos hiába van ios-re és androidra is bluetooth vezérléssel támogatott app, ennek a használatához egy A1-es vakura van szükségünk mint átjásztóra, ami a telefon-A1-Xpro hármas kommunikációját meg tudja oldani. Bár szerintem még mindig kényelmes vázról vagy a gombokkal beállítani a kívánt értékeket, mint telefonról (bár tethered capturenél érdekes lehet, ha nehezen elérhető helyen van a gép, és rajta a vezérlő).
Érdemes kiemelni, hogy gyárilag a “régi” firmware verzióval a zoom állások előcsalogatása kicsit nehézkes, hosszan nyomva kell tartani a ch/zoom gombot, de szerencsére a godoxos fejlesztők rájöttek erre, és az új firmware-ben már a zoom funkció jön elő első gombnyomásra is. Tegyük hozzá, hogy kicsit vicces a kioldót frissíteni, ugye az ember fogja megkeresi, hogy hol az usb aljzat, megnézi rajta a dobozt, milyen kábel van hozzá, de itt jön a meglepetés… új fajta usb-c aljzat található rajta, viszont ehhez nincs kábel a gyári csomagolásban, így aki frissíteni szeretne, készüljön egy kábellel hozzá. A Godox weblapján nem lehet eltévedni, szép nagy táblázat van külön a firmware upgrade proginak és alatta a firmwarek-nek. Elemet kiveszed, rádugod a gépre, felrakod a progit, felismeri, betöltöd az új FW-t és örülsz. Megjegyzem, a vakuknál, illetve amit még vettem hozzá X1-C vevőkön normális “régi” típusú usb aljzat volt, így ezeket könnyű volt frissíteni – igen, a vakunak is lehet frissíteni a firmjét.
Kezelés tekintetében mind a godox ad600bm-et, mind a canon ex600rt-t az x1c vevővel kitünően kezelte, talán 1-2 kommunikációs hiba történt (egyik vakucsoport kimaradt stb), de ezt inkább az elem merülésnek tudnám be. Igen, és itt jön egy negatív pont, az évek alatt ezt észrevettem, hogy szép és jó az eneloop tölthető elem, de a kioldók-vevők nem nagyon szeretik, teszt előtt is új eneloop akksikat vettem, direkt felraktam a töltőre is, hogy biztosra menjünk, hát a végére lemerült… Tegyük hozzá, hogy a 0-100 méteres módban használtam, illetve a “többemberes” 3 kis fejecske üzemmódban, gondolom így annyira nem akkumulátor-barát, de aki hosszú fotózásra készül vele, inkább vigyen tartalék akkumulátorokat. A vevőkben ellenben simán bírta az elem, csak a kioldóban merült, annyi az előny, hogy kijelzi a kijelzőn, ha már gyengélkednek az elemek, így lehet időben cserélni.

További pozitívum, hogy a kioldón van AF segédfény, korábban pixel king pro-t használtam, erről sajnos lemaradt, pedig az első generációs pixel kingen volt és jól használható is volt. Az xpro AF segédfénye olyan, amilyen, ezt mindenki döntse el maga, hogy szereti-e, én speciel nagyon tapsolnék, ha végre lekoppintanák a canon # mintáját (már ha nem jogvédett), mert a vázak jobban szeretik, és pl eseményfotózásnál, ha nincs elég fény, akkor jó lehet az AF rendszernek a segédrács mankó. A videósok hálájára az AF segédfény kapott egy külön kapcsolót a kioldó oldalán, így bármikor gyorsan be-ki kapcsolhatjuk, nem kell a menükben turkálni, és többször megnyomni gombokat.
Végül még tegyük hozzá, hogy a godox régebbi rendszereivel is kompatibilis, rendszervakukkal az x1 vevőkkel karöltve dolgozik együtt, régebbi stúdióvakukkal is ugyanígy, jack csatlakozón keresztül, illetve régebbi godox vakukkal is akár az usb alapú vevővel is, és a teljesítmény szabályzást is átviszi. Még egy fontos dolog: az 1/256 teljesítmény módot, ha ad600bm-el használjátok, ne felejtsétek el előcsalni a menüből. Továbbá, aki a TTL képes godox vakut veszi meg, annak a TCM gombbal lehet még ügyeskedni, ez ugyanis TTL módba rakva a vakut, elővillanás után beállítja a mért értéket úgy, hogy manuálisan fog megjelenni a kijelzőn, mondjuk 1/32-t mér a TTL mérés, akkor M 1/32 jelen meg, és ezt tudjuk igazítani.
Az ALL gomb is elég hasznos, de erre később a tesztképeknél kitérek!

Pozitívumok:

  • Jó kezelhetőség, felhasználóbarát
  • AF segédfény van
  • Jó anyaghasználat
  • Megbízható, stabil működés

Negatívumok:

  • Elemekre éhes 🙂 ( valószínűleg a hideg idő miatt )
  • Af segédfény mintája
  • USB-C kábel hiánya

Godox Wistro AD600BM

A lényeg: a nap főhőse. Dobpergés. A Quantuumok lecseréléséről azért döntöttem, mert a külön kioldó macerás volt, továbbá az akkumulátor pack se nagyon adott visszajelzést, hogy mikor hány %-on jár a töltöttség, illetve a t.01 értéke 1/2000 körüli záridőt engedett meg “hss” módban. Sok kutatás és keresgélés után döntöttem a godox / Flashpoint / CheetahStand stb… ad600bm mellett, ne zavarjon meg a brandelés senkit, ahogy sikerült kikutatnom, ez mind godox, csak a márkázás más… Biztos van valami üzleti szempont, ami miatt megéri a világ más tájain máshogy hívni.
A vaku maga az anyaghasználatot illetően megint csak kitűnő, sok a fém rész, de a műanyagok is minőségiek tapintásra és érzetre is. Egyedül a racsnis fejállítással nem vagyok még kibékülve, de csak meg lehet szokni. Bár belegondolva, talán nagyobb fényformálónál ez megakadályozza a fej bólintását, viszont amikor állítani akarod a dőlésszöget, a fényformálónak elég nehéz eltalálni, hogy mikor tudod már állítani, és mikor tart még, szóval ez is tanulás és megszokás kérdése, hogy reflex- és rutinszerű legyen a “hány tekerés ki, és utána állítás” mozdulatsor.
Ami a legnagyobb pozitívum, hogy a t.01 értéket a vaku mutatja a külső kijelzőn, ez sport- vagy gyors akciófotónál elég érdekes lehet, hogy adott teljesítményértékhez még hss módban is látjuk, mennyi időre van szüksége a vakunak, hogy leadja a teljesítményét. Más gyártók itt a t0.5 idővel szoktak villogni, de ez elég csalóka, és ha a t0.5 értékre alapozunk, előfordulhatnak bemozdulások, illetve a teljesítményből is vesztünk. Így a t0.1 érték kijelzéssel szinte biztosra mehetünk, hogy ha szinkronban lesz a zársebességünk a kijelzett értékkel, akkor nem vesztünk a teljesítményből, és (kellően nagy zársebességnél) a bemozdulás sem lesz számottevő.


Teljesítmény szempontjából a 600ws még 90centis octoboxxal, erős napsütésben is kiválóan használható, és az akkumulátor kapacitása miatt így is megbízható társ egy hosszabb fotózás során. A villanások színhője az 1/256 – 1/1 tartomány között kb 200-300 kelvint változik, de ez még bőven a megfelelő és nagyon jól használható kategória. A beállító izzó inkább beltéren, stúdióban van a segítségünkre, illetve kültéren, ha sötétben használnánk – mint ahogy a tesztben is tettük -, nagyon jól tud jönni, fogyasztása elhanyagolható, és szerencsére a led “vibrálásmentes”, így akár videózni is lehet a fényénél. Ellenben reflektorral használva a beállítófény az előtte lévő villanócső miatt nem tökéletes képet fest, de ezt ezzel a megcsavart villanócsővel csak így tudják megoldani, hogy belóg a led elé, és ott vet egy kis árnyékot.

A vaku kijelzője jól olvasható, viszont kicsit szokatlan, hogy a vaku oldalára került, de használat közben, ha szükség van rá, leolvasható (jellemzően a vezérlőt fogja használni, aki az xpro párossal használja). A gombok között villámgyorsan válthatunk strobe-manual-hss mód között. A beállító izzó 3 fokozatban állítható, bár azt nem értem, egy lednél miért nem fokozatmentes, de megszokható. Tegyük hozzá, hogy az xpro vezérlőről csak a ki- és a teljes fokozat kapcsolható, az átmenetek csak a vaku oldalán lévő gombbal érhetőek el. A wireless xpro-s vezérlés, illetve a slave1 és slave2 vezérlési módok is villámgyorsan válthatóak, továbbá a menüből elérhető még pár extra funkció, úgy mint a sleep – vagyis mikor aludjon el a vaku energiatakarékos okokból, ha nem kap jelet -, a ventillátor bekapcsolásának vezérlése, a külső kijelző világításának mikéntje, illetve a kijelző kontrasztértéke. Delay mód a 2nd shutter beállításhoz, illetve különböző opciók a stúdióban történő tárgy fotózásnál használt mask-olás technikához (erről majd lesz egy külön teszt) .

Az xpro vezérlővel való használat roppant egyszerű: a wireless gomb megnyomásával átkapcsoljuk a vakut rádiós vezérlésre, beállítjuk a csatornát és a groupot, utána már működik is. Esetemben ez 2 vaku esetén ch1 volt mindkettőnél, és group A illetve group B.
Fontos még kiemelni, hogy a minimum teljesítménye a vakunak 1/256, ami nyitott rekesz esetén (vagy akár ha éjszakai fotózásnál az ambiens fényt is szeretnénk hasznosítani) igen jól jöhet, az Xpro kioldón ezt külön be lehet állítani, hogy eddig menjen a teljesítmény szabályozás.
Egyéb kiegészítőként árulja a godox az AC adaptert, hogy hálózatról is tudjuk használni a vakukat akkumulátor nélkül, illetve a boom fejet, amivel átalakítható lesz a vaku boom állványon való egyszerűbb használatra, mivel ezzel az opcióval a villanó csövet átrakjuk a boom fejbe, és egy több méteres kábellel vezetjük le magába a vakuba a fejet, így lehetőség van arra, hogy a boom állványon lent rögzítsük a vakut magát, és ezáltal a súlypont alacsonyan maradhat és a boom fejet rakjuk csak a villanócsővel, ahol így már egy csökkent súly lesz a magasban, a többlet súly pedig rögzítve lehet az állvány allján vagy a segédünk vállán. Remélem, ezt is ki tudjuk próbálni idővel, mert a boom fej kiegészítőből sajnos még nem volt raktáron.
Az AC azoknak lehet ajánlott, akik beltérben, stúdióban használnák inkább a vakukat, és nem bánják a tápkábeleket. Bár stúdióban használva, 2 órás fotózás alatt, nagy teljesítményen működtetve is csak egy csíkot merült összesen.
Még egy érdekes kiegészítőt találtam, bár nem győződtem meg, hogy ez godox termék vagy third party, de létezik hozzá egy üvegbúrára húzható “frost” búra, amivel alapban is lágyíthatjuk a fényét, illetve az előre felé kilépő fény is lágyabb lesz .

Pozitívumok:

  • Könnyen kezelhető
  • KITŰNŐ t.01 értékek
  • X1 pro kioldóval egyből egymásra találtak, gondmentes együttműködés
  • Brutális kapacitású akkumulátor

Negatívumok:

  • Nem akar lemerülni…
  • Repülőn szállításkor várható probléma az akkumulátorpack teljesítménye miatt
  • Racsnis fej (tudom, szeretni fogom, de még szokom)
  • Godox “üzletpolitika” – mindent vegyél meg külön, így gyárilag csak akkumulátoros, hogy hálózatról is menjen, még külön kell venni tápot hozzá (bár ezt fel lehet fogn spórolásnak is, hogy a táp árát nem kell kifizetnie annak, aki nem szeretné úgy használni).
  • Még nincs hozzá gyári CTO fólia szett

Teszt képek

3 helyszínre vittük ki a vakut, ahol különböző kombinációkban és  körülmények között próbáltuk ki, hogyan muzsikálnak.
Első helyszín egy szép hosszú sétány volt, ahol a hátteret a fák ágai adták, naplemente előttre időzítettük a fotózást, de sajnos a felhők nem így gondolták, és szép nagy szürkeségben volt részünk ambiens fények tekintetében. Ellenben a változó ambiens fények miatt kitűnően segített az xpro kioldón az ALL gomb, amivel például itt iso 100 1/250 és f1.8 rekesz mellett elsőre belőttük a lámpákat, majd ezt később az ipad kijelzőjén ellenőrzive úgy gondoltuk, hogy legyen a háttér kicsit kevésbé sötét, így emeltem az iso értéket 200-ra, és az all gombot használva a már lefixált vaku fényerőket egyszerre tudtam állítani az új értékhez. Ezáltal sokkal egyszerűbb lett a dolgunk, hogy nem kellett újra beállítani a fényeket, mindössze egy gombnyomással léptettük az összes vaku teljesítményét.

iso 100iso 200

 

Balról a 90cm-es ernyőként nyitható octoboxban volt az A vaku egy nagy c-standen, jobbról-hátulról-fentről pedig egy alap reflektorral a B vaku, ez adta a kickert/élfényt. A hőmérséklet itt még baráti 8 fok volt, a szél annyira nem baráti 22km/h körül. A hőmérséklet az akkumulátor szempontjából lenne mérvadó, de nem nagyon hatotta meg a godox akkumulátorokat, hogy hideg van.
Itt van még 2 kép erről a helyszínről:

Második tesztünk egy erdőbe vezetett, ahol már ránk sötétedett, így hasznát vettük, hogy a beállító izzók akkumulátorról is üzemelnek, így munkafényként is tudtuk őket használni, illetve a werk videó feltévelét is segítették. Itt kibővítettem a 2 vakut egy harmadik canon 600 EX-RT-vel is, narancs CTO fóliával, amit az X1 vezérlővel irányítottam, és mint díszfényt a háttéren használtam, és beraktam group C-be a vezérlőn. A második B csoportba rendezett ad600bm reflektoros vaku kapott elsőnek egy színházi vastag vörös fóliát ( nagyon lefogta sajnos), majd ezt eltávolítva is használtuk a háttér megvilágítására és színezésére, hogy legyen egy kis hangulat, illetve kicsit jutott a modellre is, így mint kicker/élfény is funkcionált. A fő fény megint a 90cm-es octoboxban foglalt helyet a modelltől balra fent, jobb hátra a rendszervaku a narancsfóliával 20mm-re zoomolva, balra leghátul pedig a második godox a vörös fóliával illetve néha anélkül.

Sajnos a godox még nem adott ki alapban a búrára rárakható gyári fóliákat, így csak a reflektor elé felfogatott nagy méretű fólia volt kéznél. Interneten találtam már, hogy készítenek hozzá a villanócső üvegre rakható hőálló fóliákat, amik annyiban jobbak talán, hogy nem veszít annyi fényerőt az üvegnél színezés, mint ha a reflektorra rakom a vastagabb színházi hőálló fóliát.

Harmadik és legrövidebb helyszínünk a Szegeden híres “szarvas” ledes karácsonyi fényfűzér, itt már sajnos a fagypont is megviselte a társaságunkat, illetve a kioldó is kezdte megadni magát (220kioldás volt benne eddigre), természetesen a pótelemet nem vittük magunkkal, és a kocsiban maradt a rendszervakuval … Itt már csak 1 vakut vittünk az octoboxxal, viszont az érdekes bokehval rendelkező nikkon 500 f8-at is bevetettük a 200 1.8 mellett .

Összefoglalásként ha megy a fénytan “matek”, akkor a TTL-t elhagyva is egy bárhol bármilyen körülmények között kitűnően használható vakut kapunk, ami felveszi a versenyt a drágább versenytársaival is, és az xpro kioldóval párosban ár-érték arányban szerintem verhetetlenek. A tesztből is látszik a 200 1.8 és a 500 f8 közötti váltás, ha megkaptuk az ambiens fény matekot, akkor gyorsan utána állítható a vaku teljesítménye is kioldóról.
Szerintem van létjosogultsága természetesen a TTL vakuzásnak is, ebben a kategóriában is rendezvényeken vagy gyors témánál, ahol az embernek nincs 30 másodperece lőni, képet nézni, számolni, állítani és újra lőni, ott tényleg nagy segítség lehet a TTL. De számomra így, hogy megbízható a hss, és stabil a villanási teljesítmény nem ugrál, és nem tér el 2 expo között, tökéletesen használható.
Tervben van még egy nappali verőfényes teszt is, már amennyire az időjárás is úgy akarja, ahol magasabb (1/4000) záridővel próbáljuk ki, mire elég a vaku, illetve amit korábban is említettem, a kicsit bonyolúltabb beállításokkal a stúdióban maszkolás lehetősége (fura, mert erre a kézikönyv egyáltalán nem tért ki ) .

Setup:

  • Canon 5d IV
  • Canon 200 1.8
  • Nikkor 500 8.0 tükrös
  • Canon 600EX-RT X1 vevővel ellátva
  • Mikrosat ernyőként nyitható octobox 90cm
  • 2db Godox ad600bm
  • Xpro kioldó

Vendégszerző: SadaWeb – Köszönjük a tesztet és a cikket!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here