MEGOSZTÁS

Ha már láttál, fogtál normál rendszervakut, akkor a kis Godox vakut megveszed, kibontod, kihúzod a tokból, és azt lesz az első szavad: jajj de cuuukiiiiii!!!! És utána is szeretni fogod, feltéve, ha nem támasztasz irreális elvárásokat iránta. 

A Godox TT350s-t a cég a kisméretű mirrorless gépekhez fejlesztette ki. És bár máig nem tudja senki, hogy a mirrorless gépeknek miért kell törvényszerűen kisméretűnek lennie, de ez a vaku nem fogja megnehezíteni a dolgunkat, értsd szó szerint.

Ez kétségtelenül egy pici TTL vaku, de mégis teljes értékűnek tűnik. Formája hasonló a valóban teljes értékű vakukhoz, a feje forgatható dönthető, zoomolható, tud TTL-t, HSS-t és Master és Slave módban is beilleszthető egy rádiós vezérlő rendszerbe. Szóval mindent tud, amit egy nagyméretű rendszervaku. Akkor miben marad el tőle? Abban, hogy kisebb, könnyebb, és mivel a fizikát e téren egyelőre nem lehet meghazudtolni, értelemszerűen gyengébb is azoknál. A TT350 a rendezvényfotósok eszköze, mert nem foglal nagy helyet, nem húzza a táskánkat, de amikor amúgyis ISO800-3200 környékén fotózunk, akkor az ereje elegendő lesz.

Ott kezdődik, hogy ez a vaku fele olyan vékony, mint a nagyok, és azért tud ilyen vékony lenni, mert csupán csak két darab AA-méretű ceruzaelem megy bele. Ebből lehet következtetni az erejére és a feltöltési idejére egyaránt. A gyári érték 2.2mp, ami barokkos túlzás, friss akkukkal is valamivel 3mp alatt van, olyan 2.8-2.9mp a mérésem szerint max erőn, ha többet villantunk egymás után akkor kerek 3mp. Ez azért nem valami gyors, ez az egy hátárnya lehet rendezvényen. 1/2 erőn már csak 1-1.2mp.

A vaku építési minősége nem hagy különösebb kivetnivalót, mondjuk a vakutalp műanyagból van, de mivel a vaku kicsi és könnyű, így a talp nem lesz kínozva, hacsak oda nem ütjük valaminek. Ezt semmiképpen ne tegyük, mert a vakut beszorítva a vakupapucsba azért kicsit tud mozogni, ha “feszegetjük”, ennyit hajlik a műanyag talp, szóval ez nem túl bizalomgerjesztő, vigyázni kell rá.

A TT350 vaku feje – mint írtam már – forgatható és dönthető, utóbbi -7-90 fok között, a forgatás pedig 0-270 fok között. Itt meg kell említsem, hogy sajnos ugyan nem forgatható 360 fokban, de…dobpergést kérek…mindezidáig a Godox az egyetlen gyártó – legalábbis az eddig kezembe került vakukat tekintve – aki végre gondolkodott, és a vaku 90 foknyi holtterét nem jobboldalra tervezte, hanem baloldalra. Ennélfogva portréállásban is tudunk a hátunk mögé a plafonra villantani vele. (Életem két nagy világítástechnikai rejtélyéből az egyiket megoldották ezzel, már csak a 5in1 derítőlap gyártóknak kellene eljutni odáig, hogy az oldalakat úgy párosítsák, hogy fehér-ezüst/fekete-arany, nem pedig fehér-arany/fekete-ezüst.) Ehhez persze a júzernek hozzá kell szokni, ha hátra akarjuk forgatni a vakufejet, tuti jön a régi berögződés, így mindig rossz irányba fogunk elindulni egy jó ideig.

Ami a működést illeti, a TTL szépen megy (a neten találhatunk olyan infót, hogy össze-vissza mér fényt, én ezt nem tapasztaltam), a HSS szépen működik, bár ennél a teljesítménynél szerintem nagyjából felesleges. A vakura (ill. a dobozára a fícsöröknél) nincs ugyan ráírva, de a kamerán beállítva tud második redőny szinkront. Mivel Sony-kompatibilis vaku, így a kamera szépen lekezeli, a kereső átvált exposzimulációból semleges LiveViewba abban a pillanatban, ha bekapcsoljuk a vakut. Ezzel szemben mirrorlessen használva nem működik a vaku AF segédfénye, pedig van benne.

A villanások stabilak, a színhőmérséklette szinte zseniális, alig 100K különbség van a minimum és a maximum erő között. Manuál 1/1-en villantva egyébként kb 1,5 FÉ-kel villan gyengébbet, mint az 560-as Yongnuoim. Papíron a Godox 36-os kulcsszámú, a Yongnuok meg 56-osak. A manuál erő 1/128-ig szabályozható le, és kapunk Multi módot is.

A Godox TT350 vezérelhető a Godox X1 és XPro kioldójával egyaránt, mint Slave vaku, de maga is lehet vezetéknélküli Master, és képes A-B-C csoportban rádióvezérelni más Godox vakukat. Van benne optikai slave, vagyis S1 és S2 üzemmód is.

Egy szó mint száz, kicsi a bors, de erős, még ha nem is szó szerint értve. Ez egy nagytudású és intuitívan kezelhető vaku, ráadásul kicsi, könnyű, könnyen hordozható és még olcsó is, e cikk írásakor 31.899 Ft-ért kapható a Mikrosatnál. Akinek a li-ion akkumulátoros verzió, a V350 a zsánere, annak se kell sokáig várnia, már úton van a szállítmány Magyarországra.

 

TESZTEREDMÉNY
Építési minőség
7/10
Funkciók
8/10
Használati élmény
8/10
Ár/érték arány
10/10
MEGOSZTÁS
Előző cikkHúsvéti akció és tojáskeresés
Következő cikkA helyes fóliázás 2 percben
Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus

6 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Lithiumos (1,5V) ceruza elemekkel hozza a gyári időt és HSS-ben is jobban teljesít. Gondolkodom a V verzióra váltáson emiatt vagy tölthető 1,5V-os akksik beszerzésén.
    Csak egy elírás: „A Godox TT385 vezérelhető a Godox X1…”

  2. Én Panasonichoz vettem ugyanezt…nagyon szimpatikus kicsi és méretéhez képest nem is villan kicsit… mondjuk sokat még nem használtam e Panához is ez a legjobb most.

  3. “És bár máig nem tudja senki, hogy a mirrorless gépeknek miért kell törvényszerűen kisméretűnek lennie” 😀 Hát azért, mert ez a mirrorless lényege. No meg a tükör mint hibaforrás, és lassító tényező mellőzése. Véleményem szerint meg mindenki tudja, a cikkírót kivéve. Én is Canonról váltottam Fujira (X-T1) a méret miatt. Untam már a cipekedést, és a Fuji olcsóbban kínált a Canon L-es obijaimnál jobb minőségű optikákat. Az már csak hab a tortán, hogy képminőségben alacsony és főleg magas ISO-n is agyonverte a Canont.
    Ezt a részt sem tudom értelmezni: “Ezzel szemben mirrorlessen használva nem működik a vaku AF segédfénye, pedig van benne.” A vaku mirrorlesshez lett tervezve, van aki nem ezen használja? Biztos működik Sony DSLR-en is, de arra tenni megint csak marhaság. Ha nem baj a méret, arra vesz az ember hozzávaló vakut. Ha meg fontos a méret, úgyis mirrorlesst vesz…

    • Nem ez a mirrorless lényege. Lehet hogy a kezdet kezdetekor ez volt, de most hogy már professzionális felhasználásra készülnek a mirrorlessek, ez kezd hátrány lenni. Nem véletlen, hogy a Fujifilm X-H1, a Leica SL vagy a Panasonic GH sem kicsi gépek, DSLR méretűek, csak keskenyebb kivitelben. A mirrorless lényege ma már a pontosabb autofókusz, a gyorsabb sorozat, az olcsóbb gyártási költségek és egy csomó extra fícsör amit a DSLR-ek nem tudnak és ami az EVF-ből, a hibrid AF-ből és a gyorsaságból fakad. Tekintve, hogy mirrorlesst használok magam is és egyre több kollégám, ismerősöm is, mindannyian munka céljából pontosan tudom miről beszélek. Az A7R III-ra konkrétan muszáj volt portrémarkolatot vennem, mert anélkül hosszú távon borzasztó kényelmetlen volt használni. Sosem volt portrémarkolatom a DSLR-jeimen és előszeretettel használtam a 6D-t a kis mérete és a könnyű súlya miatt, de a miniatürizálásban van egy határ. Ha már az ergonomikus használhatóság rovására megy, akkor nincs értelme erőltetni. Munkaeszközként használva egy ilyen gépet nem ritkán 6-8-10-12 órákat kell kézben tartani, ott nagyon nem mindegy, hogy lelóg-e az ember kisujja a markolatról.
      A másik kérdésre a válasz: a tesztben szereplő vaku Sony-vaku, de létezik belőle Canon és Nikon verzió is, amit nem feltétlenül mirrorlessen használnak. Azoknál működik az AF segédfénye a TT350-nek, de a Sony verzióé nem működik. Ez tudtommal mindig is így volt, hogy a Sony kamerák (legalábbis az A7-ek) nem támogatják az AF segédfényt. Bár egyszer mintha olvastam volna, hogy ezt megoldotta a Godox, de a teszt során ennek nem találtam nyomát.

  4. A HSS-nek is van értelme, én makróhoz használom, oda bőven elég erős. De vázról levéve a témához közelebb elhelyezve is el tudom képzelni. HSS-nél többnyire úgyis csak a témát kell kimerevíteni, nem az egész képmezőt…

    • A HSS-t lehet a téma kimerevítésére is használni a gyorsabb záridő miatt, de egy vaku villanási ideje is többségében alkalmas a téma kimerevítésére. Ám a HSS-t elsősorban nem ezért találták ki, hanem azért hogy erős fényben, nyitott rekesszel (életlen háttérrel) ergo gyors záridő mellett is lehessen vakuzni. Ebből viszont adódik, hogy ilyen esetben az erős fényhez viszonyítva a HSS-vakunak még erősebbnek kell lennie, hogy legalább derítéshez, ne adj Isten főfénynek használva is elegendő legyen a fénye. Egy gyenge vaku HSS-ben továbbgyengítva valóban csak közelről használva elegendő.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..