MEGOSZTÁS

Nem mennek ki a divatból a fénykardok, bár azt kell mondjam, úgy istenigazából népszerűek se lettek. Vannak és kész, jópáran használják őket. Most a második generációs Yongnuo fénykardot vetjük górcső alá.

Lényeges változáson esett át a Yongnuo YN360 nevű fénykardja. A régi verzió szögletes designt kapott anno, és Sony NP akksival lehetett működtetni.

Régi Yongnuo YN360
Új Yongnuo YN360-II

Ezzel szemben az új YN360-II kerek formájú, és beépített akkumulátora van már. Rögtön az elején leszögezném, hogy hiába kerek, nem azért “360” a neve, mert 360 fokban világít, mint egy “valódi” fénykard. A Yongnuo YN360-II csak egy irányba szórja a fényt, az egyik oldalán, kevesebb mint 180 fokban. Picit szélesebben egyébként, mert ugye kerek a fényforrás, így valamennyit hátrafelé is világít, de ez elhanyagolható. A diódák előtt apró optikai elemek vannak, így a fény nagyrészét előrefelé szórja. A fénykard hátulja furcsa, fehér-ezüst négyzetekkel tarkított designt kapott, ennek gyakorlatilag semmi jelentősége nincs, csak dekorációs célt szolgál.

A kerek design előnye, hogy kényelmesebb fogni az eszközt, és a hátulján lévő kezelőszervek jól kézre esnek. Az új formának az is pozitívuma, hogy magától megáll egy asztalon, vagy sík felületen. Hátránya viszont ugyanitt jelentkezik, a régit el lehetett fektetni, ez viszont elgurul, ha nem támasztjuk ki. Az alján egyébként állványmenet található, így könnyedén lámpaállványra, vagy bármi más, spigotban végződő rögzítő alkalmatosságra feltehetjük. Például a legutóbb tesztelt Manfrotto Snake Armra, ha úgy tetszik.

Ami a beépített akksit illeti, ez is egy kényelmi dolog, lítium-ion erőforrást építettek bele, és persze a gyártó tápkábelt is ad hozzá, így nem csak tölteni tudjuk vele, hanem beltérben hálózatról is üzemeltethető, ha szükséges. A beépített akkus konstrukció adott esetben ugyanakkor súlytöbbletet is jelenthet, a baráti körünk elmondása szerint a régi fénykard egy kisebb teljesítményű (és méretű) akkumulátorral könnyebb volt, mint a Mark II-es verzió. Ami egyébként 688g saját mérés szerint, ami nem könnyű, de még bőven az egy kézzel tartható szinten van. (Érdekes, hogy a gyártó 1100g-os súlyt ír, de valójában nem ennyi)

Összeszerelés tekintetében nem lehet panasz a Yongnuora ezúttal sem. Nem egy svájcibicska, de nem is gagyi kínai. Annyira a plexi bura alá van építve minden, hogy az ember első blikkre úgy gondolná, hogy még vízálló is, de nyilván nem, a két végén azért nem olyan zárás van, ami ne engedné át a vizet.

A Yongnuo YN360-II-ből kétféle verzió létezik, ahogy néztem egy árban vannak. Az egyik 5500K fehér és RGB színes fénnyel tud világítani, mellyel különleges, dekorációs effektusokat hozhatunk létre a színes fény által. A másik a bi-color verzió az 3200K-5500K-es állítható fényű változat. A Mikrosat webshopjában szerintem kicsit félreérthetően van feltüntetve, az RGB változat ugyanis színes fény kibocsátására képes a fehér mellet, ámde nem lehet a színhőmérsékeletét klasszikus módon, Kelvinben állítani. Élénk sárga fényt lehet ugyan csinálni vele viszonylag könnyedén a zöld és a vörös keverékéből, de ezt kellene még fehér fény hozzáadásával fakítani picit, azt meg nem lehet: vagy az RGB LED-ek világítanak, vagy a fehérek, a kettőt keverni nem tudjuk. A bi-color verzió viszont nem tud színesen világítani.

Színes ikon mutatja, hogy épp melyik diódákat vezéreljük RGB módban
5500K üzemmódban

Az RGB és a fehér közti váltásra külön gombok szolgálnak, ezen kívül az erőállítást tudjuk szabályozni finom és durva lépték között, illetve az akkutöltöttséget tudjuk ellenőrizni. Őszintén szólva nem néztem utána, az akkut valami P értékkel jelöli a fénykard. A teszthez én egy picit töltöttem rá, akkor állt P8-on, most meg a cikk írása alatt P9-et mutat. Ha tippelnem kéne, akkor P, mint Percent, vagyis százalék, a töltöttséget pedig 10%-os léptékben képes mutatni, vagyis jelenleg a töltöttség valahol 80-90% között lehet, ezért mutat P8/P9-et. Lépjünk inkább tovább. 😀

A színes fény használata egyértelmű, mindenféle effektes hangulatvilágítást létrehozhatunk általa. Az ereje miatt viszont kizárólag beltérben, és azon belül is sötétebb helyiségben. Esti videofelvételeknél/fotóknál azonban jól jöhet.

De mi a helyzet a fehér fénnyel? Fehér fényű LED diódából 8x annyi van a lámpában (320db, 19W összesen), mint RGB-ből (40db, 8W), tehát értelemszerűen 5500K-es fénnyel jóval erősebben világít. Ezt már nappal is használhatjuk beltérben derítőfénynek, vagy sötétebb helyiségben teljes értékű portréfénynek. Én speciel egy ipari fotózásnál rejtettem el egy gázturbina mellett, hogy az azt bütykölő melóst világítsa meg.

A fénykard lényege egyébként épp a formájából akad. Adott körülmények között kihozhatunk belőle kemény és lágy fényt is. Ha egy nagyjából vertikális témára párhuzamosan tartjuk a fénykardot, akkor kemény lesz a fénye, éles árnyékokat vet. Ha viszont keresztbe fordítjuk, akkor lelágyul, persze értelmeszerűen, ha a vertikális témának vannak vízszintes/horizontális elemei is, akkor ilyen állásban meg azokon lesz kemény a fény. Ha tehát egy emberi arcot fotózunk vele, az inkább vertikális, hosszúkás az arc, függőleges az orr, ami ugye jelentősebb árnyékot tud vetni, ezért a fénykardot vízszintesen tartva lágyabb lesz az orrárnyék. Cserébe viszont egyes részeken, meg keményebb lehet így.

Fent – víziszintesen tarott lámpa: a vízszintes kiterjedésű tárgyak kemény árnyékot vetnek, a függőlegesek lágyat. Lent – függőlegesen tartott lámpánál épp fordítva.

A színhőmérsékelete valóban 5500 Kelvin, bár van egy nagyon enyhe zöldes eltolódása, de nem sokkal több, mint egy rendszervakunak. Kb +7 – +9 értékkel kell eltolni a magenta irányába a Tint csúszkát, ha korrigálni akarjuk.

Az YN360-II app-vezérlést is kapott, a Yongnuo letölthető telefonos applikációjával is tudjuk vezérelni. A gyártó azt írja, hogy nem kompatibilis a 2.4GHz-es wireless vezérléssel, szóval ezt valami Bluetooth kapcsolat lehet az app és a lámpa között, amit a kb 15 méteres hatótáv is alátámaszt.

Végezetül annyit, hogy ez a teszt nagyon nehezen született meg. Hónapok óta van nálam ez a Yongnuo fénykard, számos fotózásra elvittem magammal, hogy majd kipróbálom, de gyakorlatilag soha nem került elő a táskából. Tény, hogy nem is feltétlenül fotózásra tervezték, de arra is lehet használni. Esküvői kreatívon vagy jegyesfotózáson csak este lett volna jó, ilyen fotózásom meg nem nagyon volt az elmúlt időszakban (egy estébe nyúló jegyesfotózás volt, de oda meg nem vittem, mert nem így terveztük). Lagziban lehetett volna még használni, de ott én másképp világítok, vakukkal, színes fényekkel, szóval egyetlen fénykarddal nem sokra mentem volna. Portréfotózásokra is inkább nagyobb fényformálókkal ellátott vakukat vittem mindig. Egy szó mint száz, sosem éreztem azt, hogy nekem most pont erre a lámpára lenne szükségem. Mert bár pici, jó a fénye, könnyen kezelhető, de az én fotózásaimnál erre nem igazán volt szükség. Ennek ellenére ismerek olyan fotósokat, videósokat, akinek van ilyen, több is, és előszeretettel használják, szóval nem kell feltétlenül rám hallgatni a Yongnuo fénykard használhatóságát illetően, ez csak az én véleményem.

Hamarosan újabb Yongnuo YN360-II teszt fog megjelenni a blogon egy másik szerző tollából, aki többet használta az eszközt, meglátjuk ő mit mond majd róla.

A Yonguo fénykard a cikk írásakor 49.900 Ft-ért kapható a Mikrosatnál. 

 

TESZTEREDMÉNY
Építési minőség
8/10
Funkciók
8/10
Használati élmény
7/10
Ár/érték arány
7/10
MEGOSZTÁS
Előző cikkGyorsan merül az XPro kioldód? Íme a megoldás.
Következő cikkTeszt: Godox AD400 PRO akkus stúdióvaku
Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..