MEGOSZTÁS

Végre valahára megérkezett a Godox V1 egy próbára. Az első benyomások nagyon jók.

A Godox V1-et a cég tavaly szeptemberben szellőztette meg a Photokinán, majd hónapokkal később dobták piacra. A start nem volt zökkenőmentes, hiszen a vaku felépítése miatt a Profoto úgy gondolta, hogy a V1-gyel a Godox megsértette a szabadalmaikat, de ennek mint kiderült semmi jogalapja nem volt. Azóta a V1 elstartolt világszerte, és a Profoto is kihozott egy új modelt A1X néven.

A vaku egy teljesen más koncepció, mint az eddigi Godox vakuk, de akár azt is lehet mondani, hogy más, mint bármilyen eddigi hagyományos rendszervaku. Más, mert kerek a villanófeje, emiatt más karakterű a fénye, valamint akár direkt módon is lehet vele villantani a Fresnel-lencse kiképzésének köszönhetően. Ezen kívül a kezelőfelületét, de főként a menürendeszerét jócskán átszabták, hogy könnyebben kezelhető legyen.

Felépítés

Fej

A vaku kerek formájú, fresneles villanófejjel rendelkezik, valamint egy LED-es beállítófényt is kapott. Ezek adják a legfontosabb tulajdonságát, tulajdonképpen ez most az új trend a fotográfiában.

Mondhatni ideje volt már, hiszen a hagyományos rendszervakukat a kamera tetején való használatra tervezték eredetileg, emiatt a fényük négyszögletű, alkalmazkodva a film/szenzor formájához. Ezeket a vakukat azonban több mint egy évtizede már szinte többet használják rádiós kioldással állványról, nem ritkán fényformálókkal kreatív világításhoz, mint kamerára téve. Emiatt a négyszögletű fény gyakorlatilag okafogyottá vált, már-már hátránnyá. Ezt a trendet igyekeznek most a gyártók meglovagolni. Hát jó reggelt így 2019-ben, David Hobby 2007-ben “kiáltotta ki” a Strobist mozgalmat, Joe McNally 2008-09-ben írta első könyveit. Khm…

Kerek villanófej vs. négyszögletű, kb 1,5-2m-re a faltól.

Szóval a fej kerek, a fénye is kerek, a Fresnel miatt középen erős, a szélek felé fokozatosan elfogy, ami nagyon jól használható a fotográfiában, legyen szó portréról, vagy akár tárgyfotózásról, enteriőrről. A kerek fej billenthető, lefelé -7 fokban, felfelé pedig a jelölés szerint 120+ fokig, vagyis a felfelé néző 90 fokon túl még egy kicsit hanyatt is dönthetjük. Kamerára téve így magunk mögé is villanthatunk a plafonra, anélkül, hogy körbe kellene forgatni a fejet. A körbeforgatást is szépen oldotta meg a Godox, jobbra 180 fokban fordul, balra pedig majdnem 180 fokban, kb 10-15 foknyi holttér marad ki tehát hátrafelé a teljes 360-fokos körbeforgatásból.

A LED beállítófény erőssége 1-10-es skálán állítható és szintén kerek fény formája van.

A fej zoomolható, kereksége miatt azonban nem akkora mértékben, mint egy mai rendszervaku, itt “csak” 28-105mm-t kapunk. A speciális fej, és a kisebb zoomtartomány miatt a V1 kulcsszáma is alacsonyabb, mint egy normál rendszervakué, de ne gondoljuk, hogy gyengébb azoknál, csak más. Erről később még lesz szó.

“Merész” húzások

A Godox V1 egy igazi 21. századi vaku, erről két merészebb gyártói húzás is tanúskodik a kerek fejen kívül. Az egyik, hogy ez már csak li-ion akkumulátoros verzióban kapható. A másik ilyen merész(?) húzás pedig az, hogy ebbe a vakuba a Godox már nem tett optikai vakuvezérlést, azt a bizonyos infrát, ami már 10 évvel ezelőtt is ciki volt. Ebben már csak radiós adó és vevő van beépítve.

Az akkumulátort a vakuba oldalról kell betolni, kiszedni pedig úgy lehet, hogy megnyomunk egy gombot, és a másik oldalról az ujjunkkal kitoljuk. Ebből következően a Godox V1 háza oldalról lyukas, át lehet látni rajta.

A V1 végre megkapta a billenős vakupapucs rögzítést, itt volt az ideje, hogy elhagyják már a tekergetős szorítást, amit például a Canon már 11 évvel ezelőtt elhagyott.

Kezelés

A gombok és egyéb kezelőszervek is mások lettek. Előbbiek világosak és gyenge háttérvilágítást kaptak, így sötétben is könnyedén lehet kezelni a vakut. A tárcsa kétfunkciós, nem csak tekerni lehet, hanem négyirányú vezérlőgomb is lett belőle, amire a gyártó hasznos funkciókat pakolt: Zoom, Korrekció, MODE és beállítófény. Ez az első áttervezés a sok közül, ami nagyon jót tett a vaku kezelhetőségének. Én azóta picsogok a vakuk kezelése miatt, amióta a Nikon elkezdte erőltetni (valamikor még talán az SB-900-zal) ezt a többfunkciós gombokkal kivitelezett kezelést, amit aztán átvett a Canon a 600EX-el, aztán a többi gyártó is. Iszonyatosan bonyolult, hogy egy-egy gomb mindig mást csinál, amit még az is tetéz, hogy egy-egy vakunak volt rengetegféle üzemmódja (TTL, Manuál, Multi, Optikai Master, Rádiós Master, Optikai Slave, Rádiós Slave meg a fene tudja még mi). Na ez a Godox V1-nél szerencsére enyhült. Van on-camera mód a szokásos TTL/M/Multi trióval, on-camera Master mód, amikor más vakukat vezérel a kameráról, és off-camera Slave mód. Utóbbi kettő a különböző háttérvilágítás miatt jól elkülöníthető egymástól. Master módban minden csoportnak saját gombja van, nem kell a Group gombbal ugrálni közöttük. A-B-C-D csoportokat tudunk vezérelni a vakuról, Slave-ként pedig A-F csoportok valamelyikébe sorolhatjuk.


A V1 és a TT685 kezelőfelülete on-camera (fent), on-camera Master (középen) és off-camera Slave módokban. A képen a V1 Canon verzió, a TT685 pedig Sony.

A kezelés a fentiek miatt abszolút intuitív, tökegyszerű. Egyetlen kivetnivalót találtam benne, hogy a tárcsa túl könnyen forog, illetve a tárcsába tett gyűrű (a négyirányú funkció ikonjaival és felirataival) kissé mozog jobbra-balra, amikor tekerjük a tárcsát. Ez azért elég bénán néz ki, ld. az alábbi videón.

Szóval végre mindennek van saját gombja, és minden egyszerűen működik, a négyirányú tárcsa pedig tovább könnyíti az egészet.

Megértük azt is, hogy egy rendszervaku menüje önálló gombot kapott. Látjuk ugye a fejlődést? Régen C.Fn-nek hívták, úgymint Custom Functions, és gombkombinációt nyomva tartva lehetett behívni. Később már egy fokkal könnyebben elérhetővé vált, mert kissé elrejtve ugyan, de be lehetett hívni egy gombnyomással is, de ez is ilyen nyomva tartós volt. Most végre van saját gombja, ráadásul egész előkelő helyre került. Ez nem véletlen, hiszen olyan fontos funkciók állítása került ide, amit gyakrabban használunk majd annál, minthogy egy elrejtett menüben legyen tárolva. Úgymint az AF-segédfény kapcsolása, a hangjelzés, vagy épp a Scan funkció, ami segít megkeresni a legkevésbé zavart wireless csatornát abban a környezetben, ahol épp dolgozunk. Ha elindítjuk a Scant, akkor a vaku lefuttat egy kb 10-15mp-es keresést, melynek végén felajánl 8 rádiós csatornát egy kövér Like kíséretében, amire szerinte érdemes beállítani a vezérlő rendszerünket, ha el akarjuk kerülni az összeakadást a wifivel, meg a fene tudja még mivel.

Fényminőség

Beszéljünk először is a fényerőről. A Godox V1 kulcsszáma 28 (ISO100, 105mm), ami elég karcsúnak tűnhet annak tekintetében, hogy a mai vakuk 58-60 körüli kulcsszámmal rendelkeznek. Ez a vaku azonban nem gyengébb a többinél, csak más. A gyártó végül megadta a teljesítményt Wattsecundumban is, amikor bemutatta hivatalosan a terméket. A Godox V1 pedig történetesen 76Ws, ami megfelel egy átlagos felsőkategóriás rendszervakunak. Az alacsony kulcsszám pusztán azért van, mert a V1 a meglévő fényt nagyobb területen oszlatja el még 105mm-es zoomállásban is. Értsd egy 105mm optikával szerelt fényképezőgép látószögén túl is világít még, hiszen a fény formája kerek, nem pedig négyszögletű, mint amit a kamera lát. Kimondhatjuk tehát, hogy a Godox V1 ugyanolyan erős, mint a Godox V860-II, vagy épp egy Canon 600EX-II, vagy Nikon SB-910. Csak a fénye nagyobb területen oszlik el, ezért mások a számok, de más a felhasználási területe is.

Háttér megvilágítása kerek és négyszögletű villanófejjel, szögben, távolabbról és közvetlen közelről. Az eredmény magáért beszél.

A vaku fénye jellege miatt egyenletesebb, mint egy normál vakué. Szebb lesz az eredmény, ha hátteret világítunk vele, és jobban kitölti a fényformálókat is. Ettől még persze kemény fényről beszélünk, ha “telibedurrantunk” vele egy portrét, semmi különbséget nem fogunk felfedezni. De a háttérre eső fény egyenletesebben fog elfogyni, tárgyfotónál is finomabb átmeneteket hozhatunk létre, amennyiben a megvilágított felület tükröződik a tárgyon. Egy ernyőbe villantva nem marad fény nélkül az ernyő alsó és felső széle, mint a normál rendszervakunál. Nyilván mindent meg lehet oldani a V1 nélkül is, ha nagyon akarjuk (eddig is megoldottuk), de ez egy elegánsabb, profibb megoldás a korrekt munkához. Ennyi.

A kerek fejre rádásul rámennek ugyebár a mágneses feltétek is, amiket ebben a tesztben már bemutattunk. Akkor a Godox AD200 kerek villanófejével teszteltük, de az eredmény ugyanaz lesz a V1-gyel is. A szebb és használhatóbb fény, az erős LED beállítófény és a mágneses kiegészítő szett szerintem már elegendő érv arra, hogy valaki ezt a vakut válassza más típusok helyett. Szükség esetén persze mehet fel a kamerára is, és pont ugyanúgy fog viselkedni, mint egy normál rendszervaku.

Zárásképpen itt egy hivatalos videó a Godoxtól, melyben Aries Tao mutatja be a Godox V1-et működés közben, illetve társítva az AD200-zal. Szeretjük! 🙂

A Godox V1 e cikk írásakor 96.500 Ft-ért kapható a Mikrosatnál:

TESZTEREDMÉNY
Építési minőség
9
Funkciók
10
Használati élmény
10
Ár/érték arány
10
MEGOSZTÁS
Előző cikkMegérkezett a Profoto B10 Plus
Következő cikkEgy állvány amit mindenhova magaddal vihetsz…
Alkalmazott fotográfus, blogger

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..