MEGOSZTÁS

Gondolkodtam, hogy miről írjak így az augusztusi pangásban. Aztán kipattant egy fáradt estén eme nemes egyszerűségű kérdés: miért kell világítania egy fotósnak?

A kamerák már sötétben is tudnak fotózni. ISO csilliárd a teteje az érzékenységnek, így joggal merülhet fel egy kezdőben a kérdés, hogy immáron lassan a 2020-as évekbe fordulva mi a fenének kell világítani?

A válasz egyszerű, és kedvenc hobbink vagy épp munkánk nevében rejlik a megoldás,

mondhatni nomen est omen: fotográfia, vagyis fénnyel írás.

Én minden ügyfélnek, érdeklődőnek ezt válaszolom, ha hasonló téma merül fel. Nem véletlenül hívják fénnyel írásnak.

Egyfelől a világítás tulajdonképpen önmagában művészet, hiszen megadja a fotó alaphangulatát, karakterét. Na persze fénnyel írni lehet vaku, vagy más mesterséges világítás nélkül is.

De…és most jön a de. A meglévő fény nem mindig olyan, amilyennek szeretnénk, de ami még nagyobb probléma, hogy sokszor nem is elég a minőségi fénykép elkészítéséhez. Ha ez a kettő együtt áll, az meg a legrosszabb. Az esztétikai okokon túl egészen prózai oka is van annak, hogy a világításra még mindig szükség van. Hiába ugyanis a csilliárd ISO-s teljesítmény a kamerákban, ez maximum csak riportfotózásra jó. Az igazán minőségi eredményt még a legújabb, milliós nagyságrendű kamerák is csak az alap ISO-érzékenység környékén adják. Annyi történt csupán az elmúlt 10 évben, hogy anno ez ISO100-at jelentett, ma pedig már kitolták jó esetben ISO400-ig.

ISO 400 felett jóllehet a mai kamerák már viszonylag zajmentes képet adnak, de a zaj csak egy dolog, a színek és a tónustartomány pedig egy másik. Volt már olyan, hogy a szuper fényképezőgépeddel ISO3200-on lőttél egy képet, és valahogy nem lett az igazi? Zaj nincs ugyan, de otthon gyúrod, nyúzod a Lightroomban a képet, húzkodod a kontrasztot, a Vibrance-t, de valahogy mégsem lesz olyan, mint szokott. Hát ezért nem lesz olyan:

A fenti ábrákon a jelenlegi top 3 képminőségű, fullframe fényképezőgép grafikonja látható. A Nikon D850, a Nikon Z7 és a Sony A7R III adatai, a felső ábrán a színérzékenység, az alsó ábrán a tónustartomány. Láthatjuk, hogy alul, az X-tengelyen ahogy növekszik az ISO-érzékenység, úgy zuhannak be ezek a fontos értékek. Amíg ezek a kamerák alap ISO-n közel 25 bites színtartomány, és közel 15 FÉ tónustartomány rögzítésére képesek (amik olyan értékek, amit pár éve még csak a középformátumú kamerák tudtak), addig ha nincs elegendő fény, és feltekerjük az ISO-t mondjuk 3200-ra – ahol ezek a gépek zajkezelést tekintve még mindig remekelnek – a fenti értékek már csak kb. 17 bit színt, és 10 FÉ-nyi tónust mutatnak. Ez jelentős képminőség romlás, ami szemmel már igencsak látható a fotón.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a színek nem lesznek élénkek és vibrálóak, és nem lesz olyan gyönyörű kontrasztos a fotó, mint az alacsonyabb ISO értékeken. Sápadt lesz és fakó. És ha ezt mesterségesen próbáljuk a RAW-fájlon korrigálni, akkor is látszani fog a képen, hogy az mesterségesen lett felhúzva, és nem alapból olyan. Nem lesz ugyanaz. Arról nem is beszélve, hogy hol nem szokott elég fény lenni? Beltérben. Mivel világítanak beltérben manapság? 2700 és 3200K színhő körüli, tehát erősen sárga fényű lámpákkal, hovatovább manapság már mindenhol gagyi energiatakarékos izzóval, vagy fotós szempontból satnya minőségű LED-del. Ez a karakteréből és a színhőmérsékletéből tovább rontja a fotó minőségét, különös tekintettel a színvisszaadásra. Sápadt, sárgás, tüskékkel teli színspektrumú LED-fényből soha nem lesz minőségi fotó!

Hát ezért kell világítani. Azért, mert egyedi látványvilágot teremtünk a világítás által, és azért mert jelentősen növeli a fotó minőségét gyengébb fényviszonyok között.

Ebből az első az, ami miatt nem csak simán világítani kell, hanem tudni is kell világítani. 😉

A borítókép egy saját fotó, ami az egyedi világítás miatt klasszikus lagzifotónak a legkevésbé sem nevezhető. Pedig egy sima lagzin készült egy faházban, és a képen látható fényeket nem a DJ csinálta. 😉

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..