MEGOSZTÁS

Ha gyorsan mozgó fotóalanyról kell értékelhető képet készíteni műteremben, azt nevezzük nagysebességű fotózásnak. Ennek mikéntjét mutatjuk be az alabbiakban.

Ha vaku nélkül fotózunk, akkor a fotós alaptudással rendelkezők talán már betéve tudják, hogy képstabi nélkül az alap záridőt a reciprokszabály határozza meg, vagyis 200mm-es objektív használata esetén 1/200s, amit az átlag ember ki tud berázás nélkül tartani (igen, tudom, a mai nagy felbontású fényképezőgépeknél ez már nem feltétlen igaz). A legtöbben azt is tudják, hogy egy sétáló embert 1/125 – 1/250s záridővel lehet kimerevíteni, egy futó embert kb. 1/500s-al, és kb. 1/1000s kell egy autóhoz.

Node mi a helyzet a műteremben? Fröccsenő folyadék, pörgő-forgó táncos, haját libbentő modell? Ezek a klasszikus szituációk, amikor meg kellene fagyasztani a mozdulatot, de a vakuhasználat ebbe bele tud szólni. Merthogy a legtöbb fényképező vakuszinkron ideje 1/180s – 1/250s között van, sőt az olcsóbb rádiós kioldókkal 1/125 – 1/160s-nál rövidebb záridőkkel is már szinkronproblémák adódhatnak.

Kétféle módszer létezik ilyenkor, amivel célt tudunk érni:

  • Kimerevítés HSS gyorsszinkronnal
  • Kimerevítés gyors villanási idejű vakuval

HSS gyorsszinkron

Amennyiben olyan vakut és rádiós kioldót használunk, ami támogatja a HSS gyorsszinkront, úgy lehetőség van a kamera záridejét a vakuszinkronon túl beállítani. Ennek segítségével a fenti jellemző záridőket tudjuk tartani, például egy táncost fotózni 1/800s – 1/1000s körüli záridővel. Ilyenkor nem árt figyelembe venni, hogy minél gyorsabb záridőt használunk, a HSS vaku annál gyengébb erejű lesz. Bár a HSS-t mindenhol úgy hirdetik, hogy akár 1/8000s záridőig is lehet vakuzni, de tudni kell, hogy 1/8000s-nál már nagyon gyenge lesz a vakufény, amit rekesznyitással, ISO emeléssel, vagy a HSS vakuk többszörözésével tudunk kompenzálni. Ennek persze ára van, a rekesznyitással veszítünk a mélységélességből, az ISO emeléssel zajosodik a kép, a vakuk többszörözése meg drága buli.

Gyors villanási idejű vakuk

A másik lehetőség, hogy úgy fagyasztjuk meg a mozgást, hogy maradunk a vakuszinkron alatt, és a “fagyasztást” a vaku villanási idejére bízzuk. Ehhez két dolog szükséges. Egy gyors villanási idejű vaku, és természetesen az, hogy az expozícióban csak a vaku vegyen részt, a környezeti fény egyáltalán ne. Ha erre nem figyelünk, akkor szellemképes lesz a mozgás, lesz egy éles képünk, ami kicsit áttetsző, ezt exponálta be a vaku, és lesz egy bemozdult második réteg alatta, amit a környezeti fény, és a vakuszinkron miatt relatíve lassú zárdidő exponál be. Minél inkább beleszól a környezeti fény az expoba, és minél világosabb a megvakuzott alany mögött a környezet, annál áttetszőbb lesz a vakus “réteg”. Ezt az effektust persze akár ki is lehet használni, de az már a haladó szint, hogy úgy mondjam. Úgy tudunk meggyőződni róla, hogy csak a vaku vesz részt az expóban, hogy a már beállított kamerán kikapcsoljuk a rádiós kioldót, és lövünk egy képet. Ha semmi nem látszik rajta, akkor nyert ügyünk van. De ha itt-ott dereng rajta valami, az már bekavarhat a végső képbe, szóval csökkentsük az ISO-t, vagy szűkítsük a rekeszt, addig amíg tökfekete nem lesz a kép (és majd a fotózáshoz emeljünk a vakuk teljesítményén, hiszen a rekesz és az ISO ezt is befolyásolja).

A másik fontos dolog – mint említettem – a gyors villanási idejű vaku. Olcsó, de mindinkább régebbi feszültségvezérelt stúdióvakuval nem fogunk tudni gyors mozgást kimerevíteni, mert lassú a villanási idejük. Akár 1/200s is lehet, ami olyan, mintha 1/200s záridővel szeretnénk kimerevíteni a villámgyors fröccsenő vízcseppet. A jobb feszültségvezérelt stúdióvakuk 1/800s körül vannak, illetve ott vannak az IGBT áramkörös vakuk (jellemzően az akkus stúdióvakuk és a rendszervakuk), amiknek sajátos jellemzője, hogy minél inkább leszabályozzuk őket, annál gyorsabban villannak. Kb közepes erőre állítva ez már akár 1/4000s is lehet, minimum erőn pedig akár 1/20.000s is. Max erőn ezek sem a leggyorsabbak, 1/320s körül villannak, szóval mindenképpen le kell szabályozni őket. Egy fényérték csökkentéssel nagyjából felezzük a villanási idejüket.

Ha csak a vaku vesz részt az expozícióban, és az mondjuk 1/4000s sebességgel villan, akkor az olyan lesz, mint ha 1/4000s záridővel fotóztunk volna. Ebből születnek általában a cikkbe ágyazott csodálatos fotók.

Jó kísérletezést!

Fotók: pixabay.com

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..